Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

SZÜLÉS - Az anya ellátása

A placentát gyerekágyának, jobbára csak röviden ágyának nevezik, tréfás neve vereslajbi volt.

47 Vidékünkön is általános vélemény, hogy ha nem akar elmenni az ágya, egy üres borosüvegbe kell fújatni az asszonnyal, s az erőlködés használ.

48 A placentának gyógyító hatást tulajdonítottak. Ha a szülőasszony májfoltos volt, vagy himlőhely, szemölcs csúfította arcát, még melegen hozzádörzsölték az ágyát, s úgy vélték, hogy ettől elmúlik 49 A menyecske anyja végezte ezt jobbára, de ha úgy adódott, a bába is megcsinálta. A szokás a 30-as években élt. Ha bármelyik lány szabadulni akart arcbőre szépséghibáitól, tanácsolták neki, hogy legyen közelben, ha valamelyik háznál gyermek születik, hogy ő is megkenhesse arcát a frissen levált méhlepénynyel. Utaltam rá, hogy ezzel a gyógymóddal esetleg az anyajegy is eltávolítható a hiedelem szerint. Már csak néhány idős asszony emlékezett arra. hogy megnézték, hány görcs van a köldökzsinór placentával maradó részén. Ezek számát azonosnak vélték az asszony várható további szüléseivel (Érsekvadkert). A méhlepény eltakarítása a bába feladata volt. Legtöbbször a ganajba (trágyadomb) ásta el, mások szerint a két csepegtető közé (a két, hosszában egymásnak háttal épült ház közötti keskeny köz). Mindenütt fontosnak tartják a hely kiválasztásánál, hogy ne járkáljanak majd rajta. Ugyanezzel indokolják azt is, hogy a szülés után maradt véres vizet a gát (fonott kerítés) tövébe öntötték. Néhányan emlékeznek még rá, hogy az öregek azzal vélték a rossztermő gyümölcsfák hozamát gyarapítani, hogy tövükbe gyerekágyát földeltek el (Nagyoroszi, Litke). Szülés végeztével a bába az ágyon keresztbe fektette az asszonyt, feltette a lábait is, és melegvizes ruhával lemosta róla a vért. Alaposabb mosdatás nem volt szokásban ilyenkor. Utána megkente: a gyomortól lefelé irányuló mozdulatokkal minden károsnak vélt maradványt igyekezett eltávolítani az asszonyból. A kenésnek más hasznot is tulajdonítottak. Egyrészt ilyenkor öszve kell masszírozni a méhet, mef szét van menve, másrészt ennek révén nem marad hasas a nő szülés után. Ez utóbbi érdekében mások az asszony törzsét vizes lepedőbe csavarták. Egyes vélemények szerint szárazon is elég, legjobb hozzá egy ócska vállkendő. Fontos csak az, hogy jó szorosan tekerjék át,

50 minél fájdalmasabb, annál inkább használ.

51 A sikeres szülés hírére összegyűltek a rokon- és szomszédasszonyok, s ők is segédkeztek most már. A szennyes ágyneműt leszedték, a véres szalmát kivitték és elégették. Tiszta ágyneműt húztak, de színeset, mintásat, mert a fehéret még nagyon összefente vóna. A szalmára szalmatakaró,