Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

SZOKÁSOK A GYERMEK SZÜLETÉSE ELŐTT - A házasélettel, anyasággal kapcsolatos racionális ismeretek forrásai

rára való tekintettel a nászok megállapodtak abban, hogy nem hál vele a férje még egy darabig. - Korábbi idevonatkozó adat vidékünkről: megesett személy (Nyáry A., 1909. 132.). 50. Olyan esetre csak legújabban találtam példát, hogy a leány teherbe esését használták volna fel a fiatalok a házasság kikényszerítésére a szülőkkel szemben (vö. Kiss L., 1941. 125., Tóth F., 1975. 123-124.). Ha a vagyoni különbség olyan nagy volt, ez korábban nem számított elegendő indoknak. 51. Gyűjtési tapasztalatom szerint e jogszokás vidékünkön megelőzte a hivatalos joggyakorlatot (ld. részletesen Tárkány Szűcs E., 1944. 80.). - Egyébként az ilyen gesztusra a legény szülei azzal válaszoltak, hogy, ha különben megtették volna, sem írattak földet a fiú nevére. Ezzel igyekezvén a házasságon kívül született gyermeket kizárni az örökségből. Természetesen ez csak a kérdés elodázását tette lehetővé. 52. A megesett lánynak végül is édesanyja volt biztos támasza. Ld. mégMorvay /., 1956. 204.,FélE., 1959. 102. 53. A teherbe esett lánynak ruhával, fáslival történő elszorítására utalást a magyar anyagban mindössze Ürményházáról ismerünk (Tóth F., 1975. 131.). A szlovák anyagban viszont nem ritka a leányok, idősebb korban teherbe esett asszonyok esetében (Cajanková, E., 1956. 449.,Horváthová, E., 1974.245.). 54. A református egyház idevonatkozó korábbi fegyelmező-megtorló tevékenységét jól illusztrálják Fél E. tapasztalatai. Kocson az 1930-as években a legöregebbek még emlékeztek arra, hogy a megesett lányt az utolsó, un. szégyenpadra ültette a bakter, istentisztelet után pedig kiállította a templomajtóba, s a kijövök megköpködték, elítélő megjegyzésekkel illették. Megbélyegzésként előfordult a haj levágása is (FélE., 1941/a. 7.). 55. Leánypajtásai elfordultak tőle (Papp L., 1941. 29., Morvay /., 1956. 129130.). 56. Erre az átmeneti fázisra hívja fel a figyelmet GyörgyiE., 1962. 21. - Az idevonatkozó szakirodalmi utalások egyébként általában nem egyértelműek abban a tekintetben, hogy a teherbe esés révén mindjárt asszony lett a megesettből, vagy csak a gyermek megszületése után. 57. Ld. még erről Tóth F., 1975.124. 58. Bár néhány informátor véleménye szerint, ahogy látszani kezdett rajta állapota, fel is kontyolták. - Ezzel egybehangzó adatok: Garády, 1854. 36. (Hogy a felkontyolást a bába végezte volna, arra én nem találtam adatot.) Kiskéri Balogh L, 1898. 130., ÖrsiJ., 1976.40. 59. Ugyanezt a gyakorlatot írja le a bukovinai székelyektől Györgyi E., 1962. 21. A kendőkötés kötelező voltáról ld.még Luby M., 1935.141-142., JungK., 1978. 76. A palócoknál Nyáry A. szerint, pontosan meg nem határozott időpontban, a leány