Kapros Márta szerk.: Nógrád Megye Népművészete (Balassagyarmat, 2000)

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET: TELEPÜLÉS ÉPÍTKEZÉS Zólyomi József

repviszonyok megengedték, dombra helyezték. A hidak mellett felállí­tott Szent János szobrok némelyike (Romhány, Herencsény, Szende­hely) a 18. század második, a 19. század első felében készült. A falu központjában található középületek közül a legrégebbi múltú a tanítói lakással egy fedél alá épített iskola. A községháza épülete az 1850-es évektől tartozott a faluképhez a körjegyzőségek székhelyén. Más tele­püléseken a testületi üléseket az egy évre vagy hosszabb időre megvá­lasztott bíró házánál, a tisztaszobában tartották a második világhábo­rúig. A bíró őrizte a faragással díszített bíróládái, melyben a község iratait tartotta, és a bírói hatalom jelvényét, a bíróbotot vagy bírópál­cát. Háza előtt állították fel a - 19. század közepéig - a ka/odát, mely­be az elfogott tolvaj kezét-lábát zárták be, kipellengérezve ezzel a falu lakói előtt. A faluképhez hozzá tartozott a földbirtokos kastélya, a kocsma és mészárszék, a szatócsbolt, a kovácsműhely is. Az eredetileg egyutcás falvak utóbb mellékutcákkal, keresztutcák­kal, párhuzamos utcák létesítésével bővültek. A szalagtelkes elrende­zésű, fésűs beépítésű utcaképet városias lakóházak sora váltotta fel, mely felbontotta az utcakép egységes összhangját, a hagyományos zárt falutelepülést. A hagyományos rend felbomlása, a közösségbeli íz­lés változása - a városiasodás és polgárosodás egyértelmű jeleként ­az első világháború utáni években vette kezdetét, felgyorsult ütemben napjainkban is tart. A parasztság által használt építőanyagokról az első néprajzi leírás a 19. század elején készült. Szeder Fábián a palóc házról az alábbia­kat írta: „Az erdősebb helyeken fából vannak minden épületeik elké­szítve. A házakat szélesre faragott gerendákból rakják öszve, egyiknek a' végét a' másikéval keresztbetévén és öszve eresztvén úgy hogy a' ház külső szegletein a' két oldalról kiálló gerenda végek kettős lajtorját for­málnak. Az így elkészült falak bévül, és többnyire kívül is a' mint le-

Next

/
Oldalképek
Tartalom