Kapros Márta szerk.: Nógrád Megye Népművészete (Balassagyarmat, 2000)

VALLÁSOS NÉPMŰVÉSZET Limbacher Gábor

lott szem, kéz, láb, emlő, juhok és szarvasmarhákig) ezüst fogadalmi jelei, melyeknek viasz változatait a balassagyarmati, szécsényi, pásztói és máriabesnyői (Pest megye) mézeskalácsos-gyertyaöntőktől a Palóc Múzeum őrzi. A Bory család búcsús Szent Anna kápolna-alapítása Ipolytarnócon a jó halál gondolata köré szerveződött, és a község temetőjében épült föl az 1810-es években. Videfalván az első világháborút követően a gyermekáldás nélkül maradt helyi birtokos Asbóth család saját kastélyát missziós rend birtokába adta, és Jézus Szíve ájtatosságát, ünnepét, helyi búcsúját terjesztette, erre hívó papírlapokat juttatva el a környék parasztságához. Fülek és Szécsény ferences templomát a barátok vonzó pasztorációja avatta zarándokhellyé a templomtitulus Nagyboldogasszony, illetve a rend sajátos Porciunkula (aug. 2.) ünnepén. A megyei búcsújáróhelyek közül a középkorban zarándokhely volt Losonc, Pásztó és a mátraverebélyi Szentkút, utóbbi ma is nagy vonzáskörű kegyhely. Karancshegy középkori kápolnáját a hagyomány szerint Szent Margit építtette annak emlékére, hogy apja, IV. Béla király itt talált menedéket a tatár elől. A 18. században remete gondozta a kegyhelyet. Később többször pusztulásnak indult, de egy-egy istenes ember gondozásába vette, és a búcsújárást felújította. így Boroznaki Pál karancslapujtői kegyhelygondozó az 1920-as években a zarándokhelyet újjáformálta, a helyi asztalossal kegyoltárt csináltatott, és a fővárosi Ecclesia kegyszerüzletben öltöztetős Mária-szobrot vásárolt. Az általa összeállított nagyboldogasszonyi ájtatossághoz környékbeli mestertől koporsóban fekvő Mária-szobrot rendelt. A 17. századtól többször megújult ecsegi kegyhelynek ma már csak romjai láthatók. Lőrinci kistáji búcsújáró Szent Anna kápolnáját Král Vid nevű serfőző építtette a Zagyva-parton 1723-ban, a pestis megszűntének emlékére. A kápolna környezetében 1913-ban kálváriát létesített Bakos József és neje, mögötte lourdes-i barlang épült. Hont község Csitár nevű határában, bizony372. Hont-csitári kegyhely két világháború közötti képeslapon: a 19. század derekán épült kegykápolna, előtte a szentkút kis kőépítménye, odébb kőfeszület léckerítéssel.