Bagyinszky Istvánné szerk.: A Losonci 23. gyalogezred a Don-menti harcokban 1942-1943 (Salgótarján, 1993.)

Szakály Sándor: A magyar királyi honvédség 2. hadserege keleti hadszíntérre történt kiküldésének előzményei

fontosabbnak ítélt katonai kérdésben pozitív választ kapott a magyar politikai vezetéstől, és Ígérettel bírt az olaj- és gabonaszállítások növelésére is. Abirodalmi külügyminiszter elutazását követően Horthy Miklós kormányzó, 1942. január 10-én keltezett levelében biztosította Hitlert, hogy a magyar királyi honvédség részt vesz az 1942. évi tavaszi hadműveletekben "... amenynyire csak a felfegyverkezés, a mezőgazdaság és a bennünket körülvevő ellenség ezt lehetővé teszi", de kifejtette, hogy a rendelkezésre bocsátandó erők méretezésében nem kevés szempontot kell tekintetbe venni. "Tőlünk délre a Balkán, melyen a német Wehrmacht győzedelmes csapatai túl gyorsan haladtak át, ma is tele van bizonytalansággal és forrongással. Görögországban az élelmezési és egyéb nehézségekkel küszködő lakosság rendkívül elégedetlen. Szerbiában még mindig fegyveres katonai erők állnak az angolszász bolsevista szövetség szolgálatában, és ezeket a katonai erőket az egész fanatizált lakosság segíti, beleértve a nőket és gyerekeket is. A harcok nemrégiben a Bánátból magyar területre is átnyúltak, és véres áldozatokat követeltek. Horvátország lakosságának túlnyomó része idegenül, sőt ellenségesen áll szemben a gyökértelen Usztasa-uralommal, és csak az alkalomra vár, hogy lerázhassa ezt a rendszert.... Ami Romániát illeti, ismeretes, hogy ezaz állam az 1914-es háború kitörése előtt a Német Birodalommal és az Osztrák-Magyar Monarchiával szövet ségben volt, és ennek értelmében kötelessége lett volna, hogy a központi hatalmakoldalára álljon. Ehelyett Románia, szerződéses kötelességét megszegve, a monarchia és a Német Birodalom ellen fordult, és jutalmul 1918-ban olyan területeket kapott, melyek megszerzéséről a románok még csak nem is álmodhattak. ... a román vezető rétegek és a középosztály túlnyomó része kép-