dr. Praznovszky Mihály szerk.: Ferenczy Teréz Nógrádi (Irodalmi Ritkaságok 1. Salgótarján, 1983)

Előszó

bánatrahajló lelkét e csapások — amelyekhez kétsé teleim! a nemzet bukása is hozzájárult — végkép összetörték. Mindig is érezte, hívta a véget. Egyetlen megjelent prózai írása az 1844-ben a Pesti Divatlapban kiadott ,,Esküszegő" váleszi módon látja meg saját szerelmi tragédiáját. Az sem véletlen, hogy a végzetes pisztolylövésre berohanó családtagok íróasztalán Czakó Zsigmond arcképét találják. Azét a Czakóét, aki a 40-es években vadromantikus drámákkal tört be a magyar színpadokra s ugyanilyen volt az élete is. 1847-ben pisztolylövéssel végzett magával. E kapcsolat jelen van s mutatja a közvetlen hatást „Néhány sor kórágyon írt naplómból 1853. május i-én" című írásában. (Május 13-án jelent meg a Divatcsarnokban.) A kis elmélkedés elé egy Czakó idézetet választott. Ugyanakkor ő maga is egyértelműen utal közeli halálára ; ,, . . . várom én is minden percben a halál ngyalát, amely átvezet azon a hídon, mely a szegény alandót Istennel összeköti*'. Persze elég. ha verseit végigolvassuk. Egyéni tragédia, a nemzet kétségbeejtő pusztulása, mostani tragikus helyzete, a reménytelenség érzete — nálánál nagyobb emléket is homályba borítottak, nálánál erősebb kezek is fegyvert fordítottak önnön szívük ellen. Versei zömmel datálatlanok. Időrendjük talán vitatható ebben a kötetben, de logikusan mutatják azt az érzelmi vergődést amin Ferenczy Teréz keresztül ment. Alig van a versek közöli nyugodt, tiszta, kiegyensúlyozott hangú alkotás. Dráma minden sorban, a halál minden versben. Legyen az epigrammaszerű rövid emlékezés, vagy balladai igényű történeti tárgyú vers. Talán tudta, de biztosan érezte, hogy tehetsége révén nem minden napos szerep jutna neki a magyar valóságban. S fojtogatta az a szorító érzés, hogy nem tudja megmutatni; nő-mivoltja nem akadálya annak, hogy a férfiakkal rokon szintű költői teljesítményi nyújtson. (Hol Vannak még a magyar szüfrazsettek?) Érezte és látta, milyen költői sors, szerep jutott neki osztályrészül s ezt nem tudván (mert nem lehetett) teljesíteni, zárta le rövid életét. S hogy milyen a poézise? Ez a kis kötet a megítéltetés árgya. Kétségtelen hogy egyenetlen a teljesítménye,