dr. Praznovszky Mihály szerk.: Ferenczy Teréz Nógrádi (Irodalmi Ritkaságok 1. Salgótarján, 1983)
Előszó
27-én szüleiéit Rimaszombaton. Mizsák Endre Szécsényből elszármazott kutató jött rá, hol kell keresni ezeket az adatokat. Meg is találta a rimaszombati katolikus plébánia 1771—1850 közötti éveket összefogó anyakönyvében a 259. oldalon, az 1823-as év 63. sorszámánál. Apja Ferenczy Sámuel, anyja Ballay Teréz, a keresztszülők Lenner Ferdinánd és Gergei Terézia. Ferenczy Sámuel nemes és nevezetes család sarja. Első unokalestvére Ferenczy Istvánnak, a híres magyar szobrászművésznek. Teréz születése után nemsokkal Szécsénybe költöztek s ettől kezdve Ferenczy Teréz soha nem hagyla el a kis mezővárost. Szécsény járási központ, jelentős kereskedelmi kisugárzású, fonlos utak kereszteződésében fekvő település. A Forgách grófok szép barokk palotája kimagaslik a jobbágyházak, a céhmeslerek, kereskedők házai közül. Az uradalom alkalmazottaihoz tartozott Ferenczy Sámuel is. Előbb könyvkötő volt, majd a Forgách grófok alkalmazták; a szeszfőzde vezetőjeként szolgálta évtizedekig a kastély urait. Az eladósodott Forgáchoklól Pulszky Ferenc vette meg a birtokot és a kastélyt is 1846-ban. Teréz ekkor már felnőtt leány. A feljegyzések szerint mindig is érzelmes, túlfűtött lelkivilágéi alkat volt. Nem a lúlzásba vitt vallási miszticizmus ez. hanem olyan érzelmi telítődés ami a kor életérzésének, a romantikának s az ennek eszközrendszerével alkotó irodalomnak köszönhető. Állítólag az édesanyja volt az, aki olvasmányai kiválasztásával erősítette lánya ilyen jellegű hajlamát. Anyja korai halála után egyedül maradván lelkében e gondolatok tovább kavarogtak, örvényleltek s egyúttal sí-gítették is költői érlelődését. S ebből az érzésvilágból nem hiányzott a plátói, viszonzatlan és beteljesülellen szerelem érzete sem. Nincsenek írásos bizonyítékaink, de verseinek finom utalásai igazolják ezek megtörténtét: így szerepel egy bizonyos Kovács Bazil szerzetes a szécsényi kolostorból, de ugyani említhető Csere János, aki Pulszky titkára volt és sok' hitegette a lányt. Szenvedéseit csak fokozta, hogy rajongásig szeretett papnövendék bátyja 1849-ben eleseit a magyar szabadságért küzdvén. Túl sok volt ez számára. Alapvetően melankóliku