Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)
Szepessyné Judik Dorottya: Adatok Nógrád megye I. világháborús hősi sírjai és temetői történetéhez
Nógrúd megye 1916. július 27-én kelt levelében Nagy Mihály alispán a hadügyminisztérium felhívására és a cs. és kir. 82. pótzászlóalj parancsnokság kérésére bizottságot szervezett a „jelenlegi háborúban elesett, valamint a sebesülés és a betegségek folytán elhalt katonák sírhelyeinek fenntartása és díszítésre szolgáló alap létesítésére”. A bizottság elnöke Balás Barna balassagyarmati járási főszolgabírót kérte fel további bizottsági tagok bevonására. Katonai részről Bertóthy Aladár cs. és kir. százados, Heksch Béla m. kir. honvéd főhadnagy jelöltetett ki. A bizottság működési területét a Balassagyarmati-, a Kékkői- és a Nógrádi járásokban jelölte ki.6 A bizottság 1916. augusztus 9-én tartotta alakuló ülését, melyen létrehozták a „Hadisír-alap gyűjtőbizottságát”. Az alakuló ülésen pontosították a bizottság feladatát, és meghatározták a gyűjtés menetét, többek között: Balassagyarmaton a vármegyeháza előtti téren tartott „sétahangversennyel”, gyűjtőívekkel és az egyház közreműködésével a templomokban történő gyűjtőperselyek elhelyezésével.7 A gyűjtés 1916 őszén folyamatos volt és számottevő eredménnyel járt, amit az alsóesztergályi jegyző 1917 februárjában kelt leveléből is olvashatunk: „a gyűjtés befejeztével 318 korona 80 fillért 1916. nov. 20án küldöttem fel.” A Kékkői járás főszolgabírója 1917. február 18-án kelt levelében közzétette az alispán 2487/1917. számú rendeletét a hadisír-alap számára történő gyűjtésre.8 Az alsóesztergályi jegyző erre is reagálva folytatta fentebb kezdett levelét: „Mint az eredményből látható, a közösség áldozatkészségét eléggé igénybevettem, s így rövid időn belüli újabb gyűjtéssel nem tartom célszerűnek a közönség türelmét zavarni.”9 Voltak jóval lelkesebb jegyzők, köztük az felsőtiszovnyiki (felsőtisztási) jegyző, aki 1917 márciusában már el is küldte az újbóli gyűjtés összegét: 168 koronát.10 11 Kisebb bizottságok is létesültek a hadisírok karbantartására, melynek egyik példáját a zagyvapálfalvai körjegyző 1916. április 8-án kelt előterjesztésében is olvashatjuk, mely szerint a testület a községi bíró és körjegyző mellett Matheidesz József, Hocholtz Ernő és Nemes Miklós képviselő-testületi tagokat jelölte ki a bizottsági feladatok elvégzésére.' 1A bizottság később jelentést tett a katonasírok helyzetéről, amely szerint a községi három temetőben 5 katonasírhely állandó gondozását a községi pénztár terhére vállalják, és ennek fedezésére az évente befolyó 100 korona sírhelypénzt jelöli meg. További intézkedést nem tartanak szükségesnek, mivel a sírok állapota gondozott.12 Szintén ez idő tájt Baglyasalján is felmerült a katonasírok gondozására felállítandó bizottság gondolata, azonban ezt elvetették, mivel nem volt ott hősi sír.13 Ugyanebben az évben Somoskőújfaluban elrendelték, hogy az ott nyugvó katonák sírját gondozni kell, hiába nem hősi halottként estek el, ugyanaz a kegyelet illeti meg őket is.14 A nagyobb településeken kívül a kisebb településeken - többek között Hugyag - is folyamatosan aktuális téma volt a hadi sírok gondozása, például erre számos utalást találunk a képviselő-testületi jegyzőkönyvekben.15 6 Státny Archív V Banskej Bystrici. XI. 6. Slúznovsky úrad v Modrom Kameni. 16191/1916 7 Uo. 3330/1916,6311/1916 - MNL NML Romhány nagyközség iratai. 1800/1916 8 Uo. 549/1917 9 Státny Archív V Banskej Bystrici. XI. 6. Slúznovsky úrad v Modrom Kameni. 345/1917 10 Uo. 369/1917 11 MNL NML V. 433. Zagyvapálfalva kisközség tanácsülési jegyzőkönyvei. 8/1916. 12 Uo. 25/1916. 13 MNL NML V. 434. Baglyasalja kisközség tanácsülési jegyzőkönyvei. 6/1916. 14 MNL NML V. 430. Somoskőújfalu kisközség képviselőtestületi jegyzőkönyvei. 13/1916. 15 MNL NML V. 219. Hugyag kisközség képviselőtestületi jegyzőkönyvei. 15/1922., 31/1922. 105
