Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)
Szepessyné Judik Dorottya: Adatok Nógrád megye I. világháborús hősi sírjai és temetői történetéhez
A DORNYAY BÉLA MÚZEUM ÉVKÖNYVE TÖRTÉNELEM XLI. KÖTET (2018) ADATOK NÓGRÁD MEGYE L VILÁGHÁBORÚS HŐSI SÍRJAI ÉS TEMETŐI TÖRTÉNETÉHEZ SZEPESSYNÉ JUDIK DOROTTYA Magyar Nemzeti Levéltár Nógrád Megyei Levéltára, Salgótarján A Nagy Háború centenáriuma alkalmából Nógrád megye számos településén az I. világháborús szobrok mellett hősi sírokat is újítanak fel, illetve állítanak helyre. A 100 éves évforduló kapcsán elsősorban az I. világháborús emlékművekre fókuszálnak, de a figyelem előterébe kerültek a kisebb-nagyobb hősi temetők és egyes hősi sírok is. Balassagyarmaton a közelmúltban megvalósult a településen található hősi katonai temető (Hősök temetője) sírjainak, illetve kisebb településeken - többek között Cserháthaláp - az egyes sírok rendbetétele.1 Az első világháború idejéből származó katonai temetők - amelyekbe leginkább a fronton szerzett sérülésükbe hazai kórházakban elhunytakat, illetve a hadifogolytáborokban meghaltakat temették - az önkormányzatok, egyházak számára kiírt pályázati programnak köszönhetően nagyrészt megújultak. Az 1914 nyarán beköszöntött hadiállapot Magyarországon szükségessé tette a hősi halottak temetésének szabályozását, valamint a hősi temetők és sírok gondozását. 1915 decemberében a közös hadügyminisztérium létrehozta 9. osztályát, mely a katonatemetők létesítésével, elrendezésével, fenntartásával, továbbá a hősi halottak nyilvántartásával foglalkozott. Trianon után a Magyarország területén lévő hősi temetők és hadi sírok nyilvántartásának összeállítását a Honvédelmi Minisztérium 36. osztálya 1920-1921-ben kezdte meg, melyet az átszervezések után 1924-1930 között a Belügyminisztérium III. osztályához tartozó Háborús Veszteség és Hadisír Csoport vett át. A csoport 1931 -ben Háborús Veszteségi és Hadisír Alosztály néven visszakerült a Honvédelmi Minisztériumhoz, a 4. osztályon belül működött 1936-ig. 1936-tól a hadigondozási osztály részlege lett, majd a II. világháborútól a 22. (veszteségi) osztály Hősi Temető Ügyek alosztályaként működött tovább. Ha megnézzük a számadatokat: az 1920 utáni Magyarország területén 80000 hősi halott nyugodott. Ebből 37000 magyar, 3000 szövetséges és 40000 egykori ellenséges katona volt. A hősi halottak nagyobb része - 61000 fő - a hősi és hadifogolytemetőkben, a többi községi, felekezeti temetőkben, külön sírcsoportokban vagy elszórtan, polgári sírok közt volt eltemetve. A legnagyobb hősi temető a budapesti rákoskeresztúri temető volt, ahol 18000 katona nyugodott.1 2 Magyarországon igen részletesen szabályozták a hősi- és hadifogolytemetők működésének rendjét, többek között a 2.312/1923. M.E. számú rendeletben, mely szerint: a 1 https://www.honvedelem.hu/cikk/52455_megujul_a_balassagyarmati_hosi_temeto (utolsó megtekintés dátuma: 2018.09.28.) - https://www.nool.hu/kozelet/helyi-kozelet/haborus-hadi- sirt-ujitottak-cserhathalapon-2081375/ (utolsó megtekintés dátuma: 2018.09.28.) 2 GÚTAI Katalin: Katonasírok és temetők. In: Honvédségi Szemle, 1996.5. sz. 44-45. p. 103
