Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)
Anderko Anna: „Csalogány utcai típusú” kályhacsempék a füleki várból
A DORNYAY BÉLA MÚZEUM ÉVKÖNYVE RÉGÉSZET XLI. KÖTET (2018) „CSALOGÁNY UTCAI TÍPUSÚ” KÁLYHACSEMPÉK A FÜLEKI VÁRBÓL ANDERKO ANNA ELTE BTK Régészettudományi Intézet, Budapest 1944-es ásatás A füleki vár kutatástörténete viszonylag messzire nyúlik vissza, hiszen az első ásatás Kalmár János vezetésével 1944-ben folyt. Ez a feltárás az alsó és középső vár szinte teljes területét érintette. A dokumentáció hiányában a szelvények pontos helye nem állapítható meg, azonban a publikáció több olyan adatot is közöl, amelyek alapján rekonstruálni lehet a főbb helyszíneket. Ez a publikáció kályhacsempéket is közöl, ami azért is nagyon fontos, mert az ásatás anyaga részben elveszett az idők során. A leleteket jelenleg a pozsonyi Szlovák Nemzeti Múzeumban őrzik, valamint több kiállításon, így a pozsonyi várban, a Selmecbányái leányvárban és a Füleki Vármúzeumban is található néhány tárgy. A csoport kutatástörténete A két kör motívumvilágában jellemzően geometrikus és növényi motívumok jelennek meg. Nagyon jellegzetes ismétlődő motívum a sarkára állított négyzet, mely több vonalból tevődik össze, és általában növényi motívumokkal egészül ki. Visszatérő motívum a gyöngykoszorú is, illetve a rozetták különböző típusai, valamint a láng- nyelvszerű díszítőelem és stilizált levelek is. Legtöbbször centrális elrendezéssel találkozhatunk ezeken a csempéken, figurális ábrázolás pedig eddig nem jelent meg az ide köthető csempéknél. A Csalogány utcai lelőhelyen előkerült kályhacsempéket először Holl Imre publikálta 1993-as cikkében, melyben párhuzamként megjelentek a füleki kályhacsempék is.1 Ő a készítés idejének meghatározására terminus ante quemként az 1521-es török támadást használja, az oszmán foglalás előttre helyezi a budai műhelyet.1 2 A lelőhelyen vannak félkész darabok, de a műhely megléte Holl Imre szerint nem jelenthető ki biztosan ezen a helyen.3 Ehhez a körhöz köthető csempék nagy mennyiségben kerültek elő a diósgyőri vár feltárása során is, melyeket önálló kötetben publikált Boldizsár Péter, Kocsis Edit és Sabján Tibor. A lelőhely csempéi közül a vegyesmázas darabokat kötik a budai műhelyhez,4 ezeket a kályhacsempéket az 1540-es - 1550-es évekre keltezik.5 1 HOLL 1993. 253. 2 HOLL 1993. 255. 3 HOLL 1993. 255. 4 BOLDIZSÁR - KOCSIS - SABJÁN 2010. 24. 5 BOLDIZSÁR - KOCSIS - SABJÁN 2010. 33. 282
