Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)

Anderko Anna: „Csalogány utcai típusú” kályhacsempék a füleki várból

Úgy gondolják, hogy Buda 1541-es török kézre kerülése után a műhely a Felvidékre költözött, magával hozva azt a magas szintű készítéstechnikai tudást, melyet ezek a kályhacsempék igényelnek. A központot a jó minőségű fehér agyag alapján Gömörben feltételezik.6

A Miskolci Mihály nevéhez köthető kört először Voit Pál határozta meg 1954-ben. Ami egyértelműen kiderül, hogy Miskolcon és környékén már a 16. században nagyon sok fazekas és kályhás működött, azonban Eger elestével a mesterek hosszú időre eltűntek a térségből. Ezt az elméletét Voit a hirtelen megszűnő forrásokra alapozza.7 A csoportot egy „MISKOLCI MIHALI” feliratú, Egerben előkerült csempe alapján határozták meg, az ehhez hasonló motívumvilágú, rombuszos-rozettás csempéket sorolták ide.8 A diósgyőri lelőhelyen is előkerült számtalan, ehhez a körhöz köthető csempe, melyeket zöld mázzal láttak el. A szakirodalom álláspontja szerint a műhely az 1550-es 1570- es években működött,9 de úgy gondolom, hogy a kutatás jelenlegi eredményei alapján ez a kategorikus, a stiláris kör egészére vonatkoztatott elképzelés már nem tartható. Nagyon fontos lelőhelye még a kör csempéinek Ónod, ahol megjelennek a jellegzetes Miskolci Mihályhoz köthető csempék és a Csalogány utcaiak másolt, kevésbé jó kivitelű példányai is.10 11 Ónodon az írott források és stilisztikai megfigyelések alapján a stiláris kör csempéit a 16. század második felére keltezték.11

Természetesen mindkét kör kályhacsempe-típusai megjelennek más lelőhelyeken is, mint Szerencs,12 Rimaszombat,13 Szécsény,14 Eger,15 Csábrág16 - a kör közkedveltségére való tekintettel a teljesség igénye nélkül.

Afüleki csempék általános leírása

A körhöz köthető csempékről általánosan elmondható, hogy az agyag homokkal finoman soványított, fehér színűre égett. Oldallapok nem minden típusnál állapíthatók meg, a többi esetben mutatnak némi eltérést egymáshoz képest, azonban inkább méretben különböznek. Mázazásukban a zöld, illetve vegyesmáz jellemző, de ismert sárgamázas is, illetve a legtöbb típus megtalálható máztalan formában is. A mázak minősége altípusonként sok esetben eltérő. A kör csempéinél nem figyelhető meg a hátlapon textillenyomat. Ezeket a csempéket - az alábbiakban ismertetett analógiák és stiláris jellemzőik alapján - nagyrészt a 16. század középső harmadára keltezem a párhuzamok alapján, azonban több esetben felmerül egy esetleges későbbi, akár 17. századi keltezés is. Úgy gondolom, hogy a csoportot bátran lehet keltezni a 17. század elejére is, a formák továbbélése pedig mindenképpen megfigyelhető. A kályhák keltezése általában

6 BOLDIZSÁR - KOCSIS - SABJÁN 2010. 33.

7 VOIT 1954. 119-120.

8 VOIT 1954. 119.

9 BOLDIZSÁR - KOCSIS - SABJÁN 2010.

10 TOMKA 2009.364.

11 TOMKA 2009. 361.

12 GYURICZA 1992. 68.

13 B. KOVÁCS 2001.63.

14 BODNÁR 1988. 22.

15 HOLL 1993.253-254.

16 RAKONCZAY 2017. 48.

283