Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)

Nagy Péter: „Telepiek, falusiak” és bejárók - A (borsod)nádasdi vasgyár társadalma a kezdetektől az államosításig

Murányi Vencel helyett Munkáscsalád Borsodnádasd falusi részéről - Murányi Vencel családja

A környező falvakból bejáró munkavállalók Borsodnádasd falusi részéhez hasonlóan szintén kétlaki életmódot folytattak, nem hagytak fel a mezőgazdasággal. Az államosítás előtti időszakban az itt élők hegyi utakon csoportosan jártak be naponta dolgozni munkahelyükre és vissza.75

A gyártelepen munkás-érdekvédelmi szervezetek is létrejöttek. 1899-ben agrárszocialista szervezkedés zajlott a településen. Az első világháború utolsó időszakában az életszínvonal romlásával azonban az elégedetlenség hatására a baloldali gondolatok is megerősödtek. 1917-ben a vas- és fémmunkások szakszervezete alakult meg, majd a háború és a trianoni békeszerződés okozta nehéz évek idején 1924-ben követte a bányászok csoportja, továbbá a két világháború között többen szimpatizáltak a szociáldemokrata párttal is.76 A borsodnádasdi gyári társadalomra, és egyébként a Rima üzemeire is jellemző volt azonban, hogy a viszonylagos magasabb életszínvonal és a vállalatvezetés meghatározó politikai befolyása miatt a baloldali mozgalmak az államosítás előtti időszakban gyengék voltak. Papliczky Antal is válaszút elé került, amire fia így emlékezett: „Apám is azért háromszor meggondolta, mikor behívatta az igazgató: Maga nem jár szakszervezetbe a barátjával, mert akkor azonnal lefogom magát számolni! (...) Apám azt mondta, hogy van két gyerekem, nem megyek én.”77

75 SÁGI 2011:39.

76 SÁGI 2011:42.

77 Interjú Papliczky Pállal (1925-2018). Ózd, 2016. január 24.

65