Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)
Nagy Péter: „Telepiek, falusiak” és bejárók - A (borsod)nádasdi vasgyár társadalma a kezdetektől az államosításig
Összegzés A bányászat, majd a lemezgyár létrejöttével jelentősen átalakult a környék társadalma. A korábban agráriumból élő Nádasdra képzett munkások és tisztviselők érkeztek, akik számára lakótelepeket hoztak létre. Emellett azonban a korábbi falu lakossága is bekapcsolódott az ipari munkába. Ezzel jött létre az időközben a Borsod előtagot megszerző település sajátos világa, mely még napjaink közbeszédében is az így létrejött két jól elkülöníthető részből, a „Faluból” és a „Telepből” áll. Emellett sokan jártak be a szomszédos községekből is dolgozni az üzembe, akik a (borsod)nádasdi falusiakhoz hasonlóan kétlaki életmódot éltek: nem hagytak fel korábbi munkájukkal, a földműveléssel sem. 1881-ben a helyi vasüzem több gyár és bánya részvételével az országosan is jelentős iparvállalattá alakuló Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. telephelye lett, egészen a társulat felbomlásáig, az államosítás időszakáig, mellyel az iparosodás még inkább fokozódott. Nádasd község telepi része megindult a polgárosodás útján, s habár a „Falu” képe kevésbé alakult át, lakói egyre inkább a vasüzemben vállaltak munkát a biztosabb és magasabb életnívó reményében. A kolónián élőket is elérte az asszimiláció, és a falusi származásúak is egyre magasabbra kapaszkodhattak a ranglétrán, de a két nagy lakosságtömb kevéssé közeledett egymáshoz az éles társadalmi, mentalitásbeli különbségek miatt. A helység lakossága azonban a lemezgyárnak köszönhetően folyamatosan emelkedett, ellátottsága is kiemelkedő volt a környező településekhez képest. Borsodnádasdot 1927-ben nagyközséggé is nyilvánították.781946. december 1-jén azonban a volt rimai üzemekkel együtt a borsodná- dasdi lemezgyárat is államosították, amely a kapitalista nagyvállalat végét jelentette, habár a nehézipar állami keretekben ugyan, de még évtizedekig meghatározó maradt a térségben a rendszerváltás időszakáig.79 Levéltári forrás Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltár MNLOLZ364.32. kötet Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltár MNL0LXXXII.-23-h-A-69. 1880. 535.doboz Statisztikai kiadványok A Magyar Korona Országaiban az 1881. év elején végrehajtott népszámlálás főbb eredményei megyék és községek szerint részletezve. Budapest, 1882. Dr. Jekelfalussy József (szerk.): A Magyar Korona Országainak helységnévtára. Budapest, 1892. A Magyar Korona Országainak 1900. évi népszámlálása. Első rész. A népesség általános leírása községenkint. Budapest, 1902. A Magyar Korona Országainak 1900. évi népszámlálása. Második rész. A népesség foglalkozása községenkint. Budapest, 1904. A Magyar Szent Korona országainak 1910. évi népszámlálása. Első rész. A népesség 78 SÁGI 2011:82. 79 BÁRCZY 1960:99. 66
