Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)
Anderko Anna: „Csalogány utcai típusú” kályhacsempék a füleki várból
csupán vagy mázatlan, vagy pedig többszínmázas formában jelenik meg. A többszínmázas esetén nagyon jellegzetes színvilág figyelhető meg, melyet meleg tónusú sárga és sötét, erőteljes zöld mázak határoznak meg. Az ónodi vár feltárása során is előkerültek rácsos keretezésű típusok,25 melyeknek azonban belső díszítésük teljesen eltérő volt a füleki daraboktól, így nem hozhatók fel pontos párhuzamként. Az ónodi darabok az írott források és stilisztikai megfigyelések alapján a 16. század első felére keltezhetők.26 II/3. típus A következő típus keretezése a füleki leletek alapján nem rekonstruálható. A csempe tükrében levő növénymotívum egy gránátalmával azonosítható, melyet egy nagy és két kisebb termés alkot. A termések közötti tereket levélmotívum tölti ki. A nagyobb termés esetén egy-egy szalag választja el a kettős pontsorokat, míg a kisebbeknél csupán egy pontsor látható a vékony pálcák között. A kályhacsempén megjelenő díszítés a budai párhuzam alapján rekonstruálható teljes egészében.27 Összesen öt töredék köthető ehhez a típushoz. A világosra égett, finoman soványított agyagot vagy zöld mázzal vonták be, vagy pedig nem mázazták. Oldallapja nem ismert. Analógiája előkerült Szécsényből,28 Vácról29 és Egerből,30 valamint Lengyelországban is ismert egy nagyon hasonló típus, amit a 16. század első felére kelteznek.31 Itt a növény kevésbé míves kialakítású, jóval stilizáltabb formában jelenik meg. Párhuzama előkerült Budáról, a Csalogány utcai feltárás során, ahol a 16. századra keltezték a csoportot stilisztikai alapon.32 Érdekes azonban megfigyelni, hogy a többi lelőhelyen, ahol a „Csalogány utcai kör” típusai nagy számban előfordulnak, ez a kályhacsempe nem jelenik meg. Megkérdőjelezhető tehát a körhöz való kötése, melyet alátámaszt emellett a stílusában való eltérés és a lengyelországi párhuzam is. II/4. típus A típushoz köthető töredékek alapján egy álló téglalap alakú csempe rekonstruálható, melynek felső egyharmadát egy kupola-szerű motívum tölti ki, mely az alsó, négyzetes, kerettel körbevett rész fölé borul. Itt középről kiinduló négyágú növény látható, melynek oldalsó levelei egymásba fonódnak, középső, lándzsahegy-szerű levelei pedig a négyzet sarkaiba mutatnak. A mázatlan példányok mellett előfordulnak zöld és vegyesmázas formái is, utóbbiak esetén a mázak élesen elkülönülnek, élénk színűek. Oldallapokat ehhez a típushoz sem tudok kötni. Párhuzamai ismertek Szécsényből,33 Diósgyőrből34 és Ónodról.35 II/5. típus 25 TOMKA 2007. 244. 26 TOMKA 2007. 241. 27 HOLL 1993.250. 28 BODNÁR 1988. 14. 29 SÖMJÉN1 2014. 260. 30 KOZÁK 1963a. 134.; MÉSZÁROS 2017. 30. 31 DABROWSKA 1987. 131. (83. kép) 32 HOLL 1993.256. 33 BODNÁR 1988.42. 34 BOLDIZSÁR-KOCSIS-SABJÁN 2010. 27-29. 35 TOMKA 2009. 362. 287
