Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)

Mag Hella: Az egyházasgergei templom a késő középkorban

A templom kutatottságának mértéke miatt az építéstörténettel kapcsolatban csak korlátozott ismereteink lehetnek. Az itt következő megállapítások ennek szem előtt tartásával kezelendők. Az írott forrá­sok tanúsága szerint legkésőbb a pápai ti- zedjegyzék készülte idején már állt Gergén egy templom. Azt nem tudjuk, hogy a je­lenlegi épület ezzel egyezik-e, s ha igen, pontosan milyen mértékben. Feltehetően a templom hajója lehet az, ami az első temp­lomból - legalább részben - megőrződött. A hajó szentélynél korábbi voltára utalnak a déli falon a keskeny, csúcsíves ablakok, amelyek azonban pontosabb kormeghatá­rozást nem tesznek lehetővé. E templom szentélyének záródása nem ismert, bejá­rata nyugat felől nyílhatott, legalábbis úgy tűnik, az eddigi kutatások során a déli ol­dalon ajtónyílás nem került elő, vagy nem állították helyre. Ezt az első templomot szentélyét elbontva kelet felé bővíthették egy új, poligoná- lis záródású, támpillérekkel megerősített, bordás boltozattal ellátott szentéllyel. Déli és délkeleti falán négy csúcsíves, mérműves ablak nyílt. Északi falában reneszánsz sek­restyeajtó és pasztofórium. Az új szentély felépültével egyidős lehet a sekrestye, amely eredetileg kisebb, s talán boltozott volt.48 Ekkor a hajó falának magasságát megemel­hették,49 azonban úgy tűnik, itt nem nyitottak új, nagyobb ablakokat, így aki belépett, egy félhomályos térbe érkezhetett, amelyhez képest a szentély nagynak és ragyogóan világosnak hathatott. Az, hogy ezeken kívül több középkori fázissal is kell-e számolni, nem tudható. Az írott források sem szolgálnak olyan adatokkal, amelyekből a templom további újjá- vagy átépítésére következtethetnénk.50 A török hódoltság ideje alatt a templom bizonyára valamilyen károkat szenvedett, ennek tanúja, hogy 1671-ben a templom építéséhez szükséges költségekről esett szó a megye nemesi közgyűlésén.51 Figyelemre méltó, hogy ebben az időben ilyen jellegű te­vékenységre szánták el magukat, azt azonban nem tudjuk, hogy végül sikerült-e össze­48 Ezekre utal az említett két kataszteri térkép ábrázolása, illetve, hogy padlásterében az 1970-es években egy elbontott támpillér csorbázata volt megfigyelhető (MŰEMLÉKI TERVTÁR 10575). 49 Kazareczki Noémi megfigyelései szerint a korábbi hajómagasságot a karzatnál falsíkváltás, az északnyugati sarkon pedig a kváderek anyagának megváltozása jelzi (KAZARECZKI 2004,139). Utóbbit ma nem lehet megfigyelni, mert a korábban nyersen hagyott kvádereket és egyéb kőfe­lületeket a legutóbbi helyreállításkor fehérre meszelték. 50 Az egyetlen e tekintetben figyelmet érdemlő adat a Sági Balázs által 1448-ban a templomra ha­gyományozott 3 forint. Ezt az - ugyanekkor Sági által más egyházakra hagyott pénzhez viszonyít­va alacsony - összeget akár az épületre is költhették, azonban azt, hogy ez mire lehetett elég, nem lehet tudni. Ez a 3 forint nem a lelke üdvéért mondandó misék költségét jelentette, erről külön rendelkezett (DL 14134). 51 Nógrád Megyei Levéltár, IV. 1 .a.3.59.107. Építéstörténet 5. kép A feltételezhető építési periódusok- Műemléki Tervtár 10575 nyomán 265

Next

/
Oldalképek
Tartalom