Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)
Péntek Attila - Gábriel Sára: Legénd-Káldy-tanya 5. nyíltszíni paleolitikus lelőhely kőipara
5.2. Legénd-Rounya A lelőhely a Nyugati-Cserhát területén, Legénd településtől ÉNy-ra 3 km távolságra, a Romhányi-hegy ÉK-i nyúlványán, a 385,4 m tszf-i magasságú Rovnya csúcstól ÉK-i irányban mintegy 500 méterre található. A nyíltszíni lelőhely egy enyhe Ny-K-i irányú, a Csurgó-hegy felé lejtő platón mintegy 250x100 m nagyságú területen húzódik. A völgytalptól mért relatív magassága kb. 60-70 m. Mintegy 300-350 méterre ÉK-re, a völgyben a Halyagosi-érnek, a Galga folyó egy jobb oldali mellékvízének a forrása található. A Halyagosi-ér ezen völgyfői szakasza egy kvázi zsákvölgyet alkot. A leletanyag publikálására 2013-ban került sor35. A leletanyag összesen 972 darabból áll, ennek legnagyobb része limnoszilicit, kizárólagosan cserháti változat (77,78%). A további nyersanyagok között megtalálható még a kovakavics (17,08%), a kvarcit (1,95%), radiolarit (1,34%), az erratikus tűzkő (0,62 %), a kvarcporfír (0,51%), az obszi- dián (0,51 %), valamint az andezit (0,21 %). A leletanyagban összesen 46 formális pale- olitikus eszköz található. Ezek nyersanyagfelhasználása az összleletekhez viszonyítva némi eltérést mutat. Jelentősen megnő a kovakavics aránya (47,83 %), ennek megfelelően nagyban csökken a helyi limnoszilicit aránya (32,61 %). A kvarcit eszközök aránya 4,35 %, a radiolarité 8,70 %, végül a kvarcporfíré 6,52 %. Az eszközösszetételt a vakarok (34,78%), kaparok (13,04%) és levéleszközök (10,87%) jellemzik. Igen magas ugyanakkor az egyéb eszközök, azonosíthatatlan eszköztöredékek, megmunkált, retusált darabok aránya (41,30 %). A leletek tipológiai értékelése alapján úgy tűnik, hogy a lelőhelyen több paleolitikus kultúra leletanyaga is keveredett. A paleolitikus darabok között jelen vannak mind a jellegükben inkább Micoquien-Bábonyien, illetve a Szeletien kultúrához tartozó darabok. Az Aurignacien jellegű pengék, illetve a véső a felső paleolitikumhoz kapcsolhatóak, feltehetően az Aurignacien technokomplexhez36. 5.3. Vanyarc környéki lelőhelyek Vanyarc település geográfiailag a Déli-Cserhát területén, az Acsa-Szirák közötti, nagyjából háromszög alakú terület Ny-i szárnyán helyezkedik el. A Galga felé csak néhány rövid eróziós völgy mély bevágása húzódik, DK felé a Vanyarci-völgybe és a Saj- völgybe hosszú, kis esésű, gyengébben bevágódott, konzekvens, a térszín általános lejtésének megfelelően kialakult, többnyire aszimmetrikus völgyek futnak le. Vanyarctól DK-i irányban egészen Erdőkürtig nagy elterjedésben lépnek fel az alsó-pliocén, alsó-szarmata és alsó-pannóniai képződmények között elhelyezkedő homokos-kavicsos terresztrikumok37. A lelőhelyeken felhasznált kovakavics nyersanyag forrása a Vanyarci-völgy és a Saj-völgy között húzódó dombhát területén található számos kavicságy, kavicsfeltárás. A legnagyobb kavicsfeltárások a település-komplexum DK-i végében, a Makói-oldal határrészben találhatók. A Markó András (Magyar Nemzeti Múzeum) által 2004-2007 között négy alkalommal megásott Vanyarc-Szlovácka-dolina 5. számú lelőhely az időleges vízfolyással rendelkező Szlovácka-dolina és a száraz aszóvölgy, a Cesz-dolina között húzódó fennsíkon helyezkedik el. 35 PÉNTEK-ZANDLER 2013a. 36 PÉNTEK-ZANDLER 2013a, 29.; PÉNTEK 2016b 37 NOSZKY 1943,119 199
