Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)
Péntek Attila - Gábriel Sára: Legénd-Káldy-tanya 5. nyíltszíni paleolitikus lelőhely kőipara
Jelentős az egyéb eszközök csoportba sorolt nem formális eszközök, illetve töredékes, közelebbről nem beazonosítható darabok száma (10 db, 25,64 %). Többségük (6 db) retusált szilánk, 2-2 darab nyersanyaga kovakavics, kvarcporfír, illetve kvarcporfír. A kaparok kis mérete és a távolsági nyersanyaggal való takarékos gazdálkodás nem zárja ki a lehetőséget, hogy a két kvarcporfír szilánkon készült darab esetleg kaparótöredék lehet. Kovakavics szilánkon készült egy retusált völgyelés és egy pseudo-véső (Pb. 2008.4.18.). Ez utóbbi esetében a darab töredékes volta miatt a vésőleválasztás negatívja nem egyértelmű. Szécsénke-Kis-Ferenc-hegy lelőhelyen is található egy limnoszilicit „magkövön” készült véső32. A magkövön készült eszközöket Karel Valoch a morvaországi Szeletien egyik jellegzetességének tekinti33. Egy kisebb méretű kvarcporfír szilánk enyhén ívelt élű kaparóként határozható meg (Pb.2008.4.12; 32x24x12 mm; Figure 9:1). Egy nagyobb, vaskosabb kovakavics szilánkon készült darab ívelt jobb oldalélének disztális vége mintegy 1/3 hosszban finoman retusált. Proximális végének mintegy 2/3 része meredeken fogazott (Pb.2008.4.4; 45x34x 11 mm; Figure 7:3). 5. A Cserhát hegység területén található paleolitikus iparok jellegzetességei Szükségesnek látszik az alábbiakban röviden ismertetni a Cserhát hegység területéről korábban már publikált lelőhelyek főbb jellegzetességeit. 5.1. Legénd-Hosszú-földek A lelőhely Legénd településtől D-re 1 km távolságra, egy nagy kiterjedésű plató ENy-i végében elhelyezkedő, igen karakterisztikus félkör alakú, amfiteátrumszerű völgy D-i felső peremén fekszik. A 270 m tszf-i magasságon található lelőhely hosszúsága mintegy 350 m, szélessége 50-100 m között változik. Az 1.782 darabos leletanyag döntő többsége helyi nyersanyagból, cserháti limnoszilicitből (62,40 %) és kovakavicsból készült (22,45 %), ugyanakkor viszonylag magasnak mondható az ugyancsak helyi eredetű kvarcit kavics aránya is (5,16%). A mátrai limnoszilicit részesedése viszonylag alacsony, csupán 7,74 %. Az eszközök esetében a nyersanyagfelhasználás azonban a fentiektől meglepően eltérő arányokat mutat. A 146 db formális paleolitikus eszköz közül 32 darab eszköz nyersanyaga cserháti limnoszilicit (21,92 %), 56 eszközé kovakavics (38,36 %) és 51 darabé pedig mátrai limnoszilicit (34,93 %). Ez utóbbi tény feltehetően arra utal, hogy a mátrai limnoszilicitből készült eszközöknek legalábbis egy része már kész formában érkezett a lelőhelyre. A távolsági nyersanyagok közül a kvarcporfírt csak két szilánk képviseli, viszont a 12 db erratikus tűzkő között 4 eszköz is található. Az eszközkészletben a különböző típusú vésők (28,77%) mellett vakarok (szilánkvakaró 12,33%, pengevakaró 6,16%), vakaró-véső kombinált eszközök (5,48%), valamint kaparok (6,16%) találhatók. A Legénd-Hosszú-földek lelőhely leletegyüttese az Aurignacien technokomplex egy vésőben gazdag fáciesébe sorolható34. 32 PÉNTEK-ZANDLER 2013b, 42 33 VALOCH 1966,24 34 PÉNTEK 2015a; 2018 198
