Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)
Nagy Imre: A cserháti falvak laterális kapcsolatrendszere
2. táblázat" Piackörzetek népességszáma Tiszta vonzáskörzet népességszáma Megosztott vonzáskörzet népességszáma Teljes vonzáskörzet lakosságszáma Aszód* 22032 522 22554 Balassagyarmat 11372 4264 15636 Bércéi* 4488 4488 Budapest 2225 2225 Gyöngyös 717 717 Hatvan 6322 6322 Helyben 10426 2221 12647 Kisterenye 2043 2043 Kösd* 951 951 Nincs 3326 Pásztó 5858 3938 9796 Rimóc* 831 831 Salgótarján 13269 5543 18812 Szécsény* 12588 3860 16448 Szirák* 2609 2609 Újpest 522 522 Vác 14448 6270 20718 Veresegyház 522 522 A „piacközpont” fogalom meghatározásánál a Bácskai Vera- Nagy Lajos- féle magyarázatot követtem, mely szerint: „piacközpontnak tekinthetünk minden olyan települést, amely legalább egy falunak kizárólagos eladó vagy vásárlóhelye volt38 39”. Ezzel együtt megjelenik a piaci alközpontok fogalma is, ami arra utal, hogy egy-egy piacos helyet nem kizárólagosan jelölt meg egy település az összeírásban, a település lakói több piacot is látogattak, de egyet sem részesítettek kizárólagosan előnyben40. A fenti táblázatban látható az a 17 település, amelyet a cserháti települések jegyzői piacos helyként jelöltek meg. A csillaggal azokat a településeket emeltem ki, amelyek a cserháti táj határain belül találhatóak. A számok alapján immáron sokadik alkalommal megerősíttetni látszik a táj szétdarabolódása, illetve a táj határain kívülre való törekvés. E szerint a vizsgálat szerint a táj határain belül két nagyobb központ 38 A táblázat ismét némi magyarázatra szorul. A vizsgálat a cserháti falvak szempontjából készült el, így az adatok félreérthetőek lehetnek. Nyilvánvaló például, hogy Budapest vagy Salgótarján, esetleg Balassagyarmat piaci vonzáskörzete nagyságrendekkel nagyobb volt az itt leírtaknál. Azonban a cserháti települések közül csak ennyien jelölték meg ezeket a településeket piacos helyükként, így csak ezeket a számokat tüntetem fel. Ugyanígy az is előfordult, hogy például Szécsényt a táj határain kívülről jelölte meg egy település, mint piaci központot, azonban itt azt sem tüntettem fel. 39 BÁCSKAI Vera- NAGY Lajos: Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 1828- ban. Budapest, 1984.45. old. 40 Jó példa erre Kisterenye: Endrefalva és Piliny is megjelölte őt piacos helyéül, de mindkét esetben további piacos helyeket is találunk az összeírásban (Salgótarjánt, Balassagyarmatot, Szécsényt). Tehát Kisterenye vonzása nem volt elég erős ahhoz, hogy tiszta piaci körzetet tudjon kiépíteni, alközpontként funkcionált. NM EA DGY 1345,1346. 143
