Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)
Nagy Imre: A cserháti falvak laterális kapcsolatrendszere
formálódott ki, amelyek ismét Aszód és Szécsény körül összpontosultak. Ki kell azonban emelni, hogy Bércéi és Szirák is képes volt közvetlen környezete szemében piacközpontként működni, mindketten magukhoz vontak még egy-két települést (Bércéi Nógrádkövesdet és Galgagutát, igaz csak alközpontként, megosztott körzetként; Szirák pedig Bért). Célszerű lehet képzeletben egy tengely mentén kettévágni a cserháti tájat, hogy alaposabban meg tudjuk vizsgálni a helyzetet. A tengely két végpontját éppen a két központ, Aszód és Szécsény adja. Ezen tengely mentén érezhetően különbözik egymástól a keleti és a nyugati táj képe. A tengelytől keletre több központot találunk, melyek -természetesen a földrajzi távolság csökkenésével- vonzzák magukhoz a falvakat. A hangsúly a földrajzi közelségen van: míg Salgótarján, Pásztó vagy Aszód legfeljebb 20 km-es távolságból vonz magához településeket, addig a képzeletbeli tengely nyugati felén Vác vagy Balassagyarmat akár 30, 40 km-es távolságból is képes ugyanezt megtenni. Ez nem meglepő, szorosan összefügg a korábban elhangzottakkal. A nyugati területek hiányos kisipari funkciókkal rendelkeztek, kisebb lélekszámú településhálózatot alkottak, így várható volt, hogy lakóik a kereskedelem területén is kiszolgáltatottabb helyzetben voltak keleti társaiknál. Viszont ezzel az eredménnyel már ismét kívül léptünk a táj határain. Az előbb felvázolt képzeletbeli tengely azonban nem csak képzeletbeli volt, nagyon is valóságosan manifesztálódott: az ecskendi-dombság, a Központi- Cserhát és a Szécsényi-dombság vidéke fizikai választóvonalat képezett a táj települései számára. Ettől keletre, a Zagyva völgyében egy sűrűbb piaci hálózat alakulhatott ki, több központtal. Itt a környezeti feltételek (a korábban elhangzottakat figyelembe véve) is kedvezőbbek voltak. Nyugatra pedig a mindenféle szervező szerepkörű települések hiányában nem meglepő Vác és Balassagyarmat kulcsszerepe, ezen a téren is. Összegzés, további lehetőségek Visszatekintve a kitűzött célokra, azokat csak részben értem el. De ez nem is meglepő. Egy ilyen kapcsolati hálózat megkonstruálása túllépi egy tanulmány kereteit, ráadásul egyetlen forrás alapján aligha elvégezhető ez a feladat. A hálózat, aminek az alapjait megkíséreltem lefektetni, pusztán lehetőségeket, sarokpontokat, alapvető megállapításokat tartalmazott. Mondhatom, hogy Bércéi, Szécsény vagy akár Aszód jóval több szolgáltatást, vagy ipari terméket termelt, mint amennyit annak lakossága képes lett volna elfogyasztani, de azt a statisztikák alapján gyakorlatilag lehetetlen megmondani, hogy ezt a felesleget hol vezette le, és hogy ez a felesleg (vagy hiány) milyen kapcsolatot alakított ki az egyes települések között. Ezt csak az ágens, a kortársak tapasztalatai, emlékei tudnák megmondani, ezek az információforrások azonban mára lassan eltűnnek, így egyre inkább a feltételezésekre vagyunk utalva, ha olyan kérdéseket akarunk megválaszolni, mint amit én tettem fel a tanulmány elején. 144
