Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2009 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 33. (Salgótarján, 2010)

Belitzky János múzeumigazgató (1963—1969) iratainak feltárása a Nógrád Megyei Levéltárban

NEOGRAD 2009 NŐGRÁD MEOT±^Jkk|mZEllMOK ÉVKÖNYVE XXXIII.

és árhegyek szerepe a magyar honvédelemben című munkáját. A későbbi korszakokat véve írt a ’48-as nógrádi önkéntes mozgó nemzetőr-zászlóaljról is, de a művelődéstörténet is az érdeklődési körébe került, foglalkozott a nógrádi hírlapírás múltjával, ugyanakkor orvostörténeti kutatásai is fellelhetőek. Ki sem kell emelnem a jól ismert Mikszáth kutatásait, csak ezzel a témával négy tanulmánya foglalkozik. Tehát már a helytörténeti kutatásainál fellelhető az a hihetetlen sokszínűség és gazdagság, mely egész életművét jellemzi. Már ezekben a műveiben található számos településföldrajzzal kapcsolatos írás, mely a földrajztudomány és a nyelvészet módszereit is bevetve elemzi a megye településeit, földrajzi neveit, az itt élők antropológiai jellemzőit (pl. Részletek az Ipoly és a Zagyva vízvidékei uráli nyelvekből eredő földrajzi neveinek ismeretéhez; vagy A palóc népnév és a palóc népcsoportnév eredete).

Ennek a csoportnak a végén kaptak helyet a nógrádi származású személyekkel kapcsolatos tanulmányok, például a szécsényi költőnő, Ferenczy Teréz, vagy Szontágh Pál.

A helytörténeti kutatás módszertani szempontból is fontos volt számára, ezzel is külön tanulmányban foglalkozott.

A Múzeum dokumentumtárában fellelhető egy levél, melyet 1935-ben írt Budapesten az itt élő Dr. Dornyay Bélához, mely jól érzékelteti a helytörténet iránt érzett elhivatottságát:

„Jómagam is Losoncon születtem és ezért érthető az érdeklődés, amivel Nógrád vármegye története iránt viseltetem. Jelenleg azonban a sors úgy hozta magával, Sopron vármegye történetének megírására kaptam megbízást és így a nyugati végek életével foglalkozom. Nem adtam föl azonban a reményt, hogy egykor, ha isten éltet, szülőmegyém históriájával is bővebbem fogok foglalkozni. Ezért végtelenül örvendek, hogy a kedves Kolléga úr Salgótarján történetével foglalkozik, mert hogy jót fog alkotni, kis tanulmánya elolvasása után biztosra veszem. ”

Pár évtizeddel később teljesültek ezirányú vágyai.

A nógrádi vonatkozású helytörténeti tanulmányok és művek után helyeztem el az egyéb helytörténetírási tárgyú és településföldrajzi tanulmányokat, igyekeztem ezeket kronológiai sorrendbe szedni, itt nem keletkezésük idejére, hanem tárgyukra gondolok.

Foglakozott például Budapest középkori helyrajzával, de ugyanígy számos tanulmány született a heves megyei földrajzi nevekről vagy Szolnok megye helyneveiről. Tehát is is egy doboznyi tanulmányt kell elképzelni.

A helytörténet után az egész Magyarországra vonatkozó tanulmányok, írások következnek. Egyrészt hihetetlen mennyiségű tanulmány született a honfoglaló magyarságról, a koraközépkori helynevekről.

Itt kicsit részletesebben megjegyezném A magyar őstörténetről tudjuk, hogy máig nem csitult el a vita népünk eredetéről. A kérdés Belitzkyt sem hagyta nyugodni, ezzel kapcsolatosan kiterjedt levelezést folytatott még külföldön élő ma78