Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2009 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 33. (Salgótarján, 2010)
Belitzky János múzeumigazgató (1963—1969) iratainak feltárása a Nógrád Megyei Levéltárban
NEOGRAD 2009 NÓGRÁD MEGYjMUkMÍZEUiMOK ÉVKÖNYVE XXXIII. gyár tudósokkal is, rengeteg cédulát írt a helynevekről, azokat elemezve. Nézeteit az avar-magyar kontinuitás elfogadása és alátámasztása jellemezte, erről nyomtatásban számos tanulmánya megjelent a Palócföldben a 60-as években. Nézete szerint a palócok a hun-avar korban idetelepült szamojédok leszármazottai. A következőkben kaptak helyet a magyar történelemmel kapcsolatos tankönyvkéziratok, tanulmányok szintén minden korszakra kitekintőén. Foglalkozott mind úgy a középkori magyar állammal, mint épp az 1849-es pesti orosz tábori kórházzal. Ezután még két nagyobb témakörre osztottam a megmaradó tanulmányokat, az egyik csoportba, kerültek a vallástörténeti tanulmányok, melyek főleg a kora- középkori egyházzal kapcsolatosak. Ez nem olyan nagy mennyiség, de azért 10 tanulmány csak ebben a témakörben nem kevés. Különösen érdekes a következő nagy témakör, melyet az ő szavaival élve erkölcstörténetnek neveztem el, bár ma már talán a gender history, vagy a nőtörténet helytállóbb lenne bizonyos szempontból. Számos tanulmánya foglalkozik a fővárosi prostitúcióval, vagy épp a szexualitás történetével, a pest-budai cselédlányokkal, vagy csupán a témára vonatkozó jegyzetek is itt kaptak helyet. A fentebb felsorolt témákra vonatkozó cédulákat, jegyzeteket ezután helyeztem el mintegy 9 dobozban. Szóltak volna érvek a tanulmányok utáni rögtöni elhelyezés mellett, de mindig lehetetlen lett volna beazonosítani az adott tanulmányt és a vele kapcsolatos cédulákat, másrészt széttördelte volna az életművet. A következőkben kaptak helyet Belitzky művészi énjének megnyilatkozásai, vagyis versei, novellái regénytöredékei. Találhatunk több önéletrajzi ihletésű művet, de vannak történelmi tárgyú és erotikus novellái is. Egyik írásában vall a következőképpen 1946-ban még a fővárosi levéltár íróasztalánál: „Sokszor gondolkodom azon, ne botránkozzatok meg, óh, tudós professzorok, hogy tudomány-e a történelem? Én azt hiszem, hogy inkább művészet. Az élet értékelésének tudatos formák szerinti művészete. ” A hátralévő húsz dobozba kerültek a füzetei, melyekben például megtalálható a Századok név és tárgymutatója, de épp angol füzetek is. A földrajz iránti szenvedélyes érdeklődését tükrözik a térképek, melyeket láthatóan gyűjtött. Külön dobozba kerültek a folyóiratok, melyeket összegyűjtött, valamint saját nyomtatott művei. Az utolsó tíz dobozt pedig a településföldrajzzal kapcsolatos cédulái töltik meg. Úgy vélem, a hagyaték ismertetése kellően rávilágít arra, hogy Belitzky János életműve a mai napig rejt felfedeznivalókat a megye helytörténészei számára. Épp ezért az ismertetést hagyatéka raktári jegyzékének részletével zárom, jól illusztrálva a fentebb írtakat és egyben segítva a kutatókat: 79
