Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2009 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 33. (Salgótarján, 2010)
Belitzky János múzeumigazgató (1963—1969) iratainak feltárása a Nógrád Megyei Levéltárban
ÍZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXIII. Hóman Bálint előszavával. Másik jelentős műve, mely máig forrásértékkel bír, A magyar gabonakivitel története 1860-ig c. munkája volt. Közben, egészen 1949-ig Budapest Székesfőváros Levéltárában dolgozott, emellett több folyóiratot is megjelentetett, így a Történetírás címűt 1937-1939 között, valamint Eros cimmel pár számot 1940-ben. Az 1950-es években pedagógusként tevékenykedett először Dömsöd mellett Apajpusztán, majd Kiskunlacházán iskolaigazgatóként 1963-ig. Innen érkezett vissza Nógrád megyébe, Salgótarjánba, ahol az 1959-ben alapított Munkásmozgalmi Múzeum élére került. Igazgatói tevékenykedése közben a Nógrád megye története című megyemonográfia szerkesztőbizottságában is részt vállalt, az 1973-ban megjelent első kötet egyik szerzőjeként. Hagyatéka némi képet fest családi életéről. Felesége: Hegedűs Edit (sz. 1928 Bp.) tanítónő volt, valamint a Budapesti Pedagógiai Főiskola természetrajz-földrajz szakos tanulója 1 évig. Egy kislányukat, Editet nevelték közösen, de a családi levelekből kiderült, volt két nagyobb fia is, feltételezhetően előző házasságából. Felesége, bár jóval fiatalabb volt, korábban meghalt. Ezután volt még egy kapcsolata, talán felesége, akinek fiát közösen nevelték nagy szeretetben. NEOGRAD 2009 NÓGRÁD MEG A HAGYATÉK Ez a rövid vázlat talán némi magyarázattal szolgál arra a szerteágazó, változatos életműre, melyről hagyatéka tanúskodik. Úgy találtam a legmegfelelőbbnek, a kutatók érdekeit is erősen figyelembe véve, hogy a hagyatékot témakörök szerint rendezem és eltekintek az időrendtől. Kutatási érdeklődésének köre hihetetlen széles volt időben, térben, sőt mondhatni tudományágakon átívelt, nemhiába volt földrajzi végzettsége is. Csak az hónapokat igényelt, hogy az egyes összetartozó iratokat, tanulmányokat összerakjam, nézve a papír minőségét, méretét, színét, a tinta színét szintén. Aztán a hihetetlen mennyiségű tanulmányokat valamilyen rendszerbe kellett foglalni, hogy kutathatóak, átláthatóak legyenek. A következőkben a kialakított állagokat szeretném ismertetni. A már említett kétdoboznyi személyes irat után úgy gondoltam, a helytörténeti tanulmányokat helyeztem el 10 dobozban. Ezekről darab szintű jegyzék készült. Ennek az anyagnak az elejére került a megyetörténettel kapcsolatos teljes iratanyag a kötet kéziratától kezdve a kefelenyomatig. Ezután a megyével kapcsolatos egyéb tanulmányokat - több tucatnyit - tettem úgy rendezve, hogy az időrendet vettem alapul. Vagyis az őstörténettel kapcsolatos tanulmányok kerültek előre, folytatva a középkorral és így tovább. Hogy érzékeltessem kutatásai sokszínűségét, minden nagyobb egységnél kiemelek néhány címet. így itt kiemelném például A nógrádi besenyők és böszörmények című tanulmányát, vagy a Salgók, Őrhegyek 77
