Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2009 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 33. (Salgótarján, 2010)
Sallayné Peterdi Vera: Életmódkutatás térben és időben - Módszertani áttekintés
NEOGRAD 2009 NÓGRÁI) MEGYELaJbJfeMDZEUiVIOKÉVKÖNYVE XXXIII. hogyan adaptálhatók a hagyományos múzeumi kutatási módszerek a pillanatnyi keretekbe. Azt is világosan meg kellene határozni, hogy a leszűkített keretű szakmúzeumoknak mi a pontos feladatuk, helyzetük, gyűjtőkörük.87 Egy évvel később Szikossy Ferenc úgy próbált meg ezekre a kérdésekre konkrét választ adni, hogy szélesebb, általánosabb kitekintést végzett. Eszerint az időhatárokat egyre jobban kitoló történész muzeológusoknak fejlődésvizsgálatokat kell végezniük a társadalmi szinteknek s a történelmi eseményeknek a keretébe ágyazva, térha- tár-bővítéssel a dinamikusan változó városok és azok differenciált összetételű társadalmi osztályai felé kell fordulniuk.88 Azokat, a különböző embercsoportok által használt tárgyakat kell kiszűrniük, amelyek leginkább jellemzői a kornak, amelyben létrejöttek. Végül arra utalt, hogy a központi tervek keretében tudományosan meghatározott témakörök (1976-1980 között 11 ilyen volt) kijelölése és kutatási feltételeinek biztosítása minőségi változást eredményezett.89 AZ ÉLETMÓD KUTATÁSA ÉS A KULTÚRAKÖZVETÍTÉS GYAKORLATA: KIÁLLÍTÁS ÉS PERIODIKA Az 1960-as évekre vonatkozóan még a szakág egészét kellett áttekintenünk ahhoz, hogy az életmódkutatás fokozatos térnyerésének eredményeiről beszámolhassunk. Az 1970-es évek legnagyobb muzeológiai felfedezésének tartott vizsgálati módszer az 1980-as években már mint jelenlévő, bár speciális és periférikus múzeumi terület létezett. Ekkorra megerősödött a mindennapi élet egyéni vonatkozásait vizsgáló, abban a társadalmi információ-értéket felismerő, ezt tárgyiasult formában megjeleníthető kutatási irányzat, az új- és legújabb kori történeti muzeológia legsikeresebbnek és legpozitívabbnak bizonyuló akciója, amely a szakág fejlődésének is egyik legjelentősebb bizonyítéka volt. Nem csak az vált egyértelművé, hogy közönségigény van a témára a korszakos nosztalgiahullám jegyében, hanem az is, hogy ez az új szakterület hangsúlyozottan fontos feladatként vállalja a városok, iparvidékek munkásrétegei és a többi, szezonális bérmunkát végző alacsony társadalmi réteg90 árnyaltabb társadalomtörténeti értelmezést lehetővé tevő, s még jól is ábrázolható modern kori életformáinak és 87 Berta, 1983. 6—9. 88 Amiről itt nem beszélt, de a kutatásnál feltétlenül figyelembe veendő, az az, hogy ezek között a társadalmi rétegek között az életvitelbeli sajátosságok, a viselkedési formák és normák, igy azok átvétele is szabadabban zajlott. 89 Szikossy, 1984., 76., 78. 90 Az átmeneti rétegkategóriákról (kubikus, arató- és cséplőmunkás, summás, cseléd, vándormunkás) és kutatásuk szükségességéről lásd (Nagy D„ 1971. 29—52.). 45
