Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2009 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 33. (Salgótarján, 2010)
Sallayné Peterdi Vera: Életmódkutatás térben és időben - Módszertani áttekintés
NEOGRAD 2009 NÓGRÁD MEGJEL»^ MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXIII. részletes lakásbelső-leírással, 1980-ban „Bányászélet Nógrád megyében” címmel nyílt történeti kiállítás.70 1977-ben Etesen és környékén mikrovizsgálatokat folytattak a különböző település-változatokon: kolóniákon, telepeken és falvakban. Kötetekben ki is adták ezek eredményeit. A legfontosabb azonban, hogy mindeközben jelentős mennyiségű tárgyat gyűjtöttek, s 1980-ban végre az új múzeumépületben megnyílhatott új állandó kiállításuk, amely még egy 1971. évi döntés értelmében életmódtörténeti irányultságú bemutató lett, az ipari munkásság életének reprezentálásával.71 Az ezt felváltó állandó kiállításukat 2000-ben adták át. Praznovszky Mihály igazgató révén az 1980-as években a (köz)nemesség kutatására is sor kerülhetett, s megyei szinten más középréteg-kutatásokat is folytattak, jónéhány országos jelentőségű tanulmányt írtak. A múzeum két ízben is helyet adott a történész muzeológusok továbbképző konferenciájának. Mindkettő emblematikus év volt. 1973-ban új irányelveket adott ki a minisztérium, s életmód-kutatás témában előadott Hanák Péter is. 1981-ben pedig a Nógrádi Sándor Múzeum új épületét és állandó kiállítását ünnepelte a szakmai konferencia, s nem véletlenül volt a továbbképzés fő témája az enteriőrök szerepe a különböző szakterületek életmód-kiállításain.72 A legújabb hír, hogy napjainkban munkástörténeti múzeumot terveznek Salgótarjánban, s a Bányamúzeum felújítását több részből álló projekt formájában, térhatárokat váltott megyei múzeumuk mellé, érzékelve ezen társadalmi rétegnek az utóbbi időben újfent elhanyagolt kutatását. Az új és legújabb kori történeti muzeológiát a legmozgékonyabb ágazatnak jellemezte Fancsovits György 1971-ben,73 olyannak, amely tér -, de főleg időkeretét illetően nyitottabb és változóbb a többi muzeológiai szakterületnél, beleágyazódva az akkori jelenbe s determinálva attól. Mivel a szakág az utóbbi években egyre sokoldalúbban teljesített, nem véletlen, hogy komoly társadalmi-politikai szerepet vívott ki magának,74 - amit csak továbbfejlődéssel lehet fenntartani - írta. 70 Itt köszönöm meg dr. Fodor Miklós Zoltán kolléga szíves segítségét a Nógrádi Történeti Múzeum adattárában található, életmódra vonatkozó forgatókönyvi, pályázati és kéziratos anyag adatainak rendelkezésemre bocsátásában. 71 A „Munkásélet Nógrádban a 19—20. században (1861—1962)” című kiállítás végül is az utolsó 100 év munkásmozgalomtörténeti beágyazódású változástörténete lett a megye ipari munkásai életkörülményeinek bemutatásával. Ennek reprezentálására komplett lakásbelsőket készítettek, munkaeszközöket és viseletdarabokat „hoztak helyzetbe”. 72 Történeti Múzeumi Közlemények, 1981/1. 3—77. 73 Fancsovits, 1971. 54. 74 Szikossy Ferenc is 1965—1970 közé tette a szakág beépülésének kezdetét a muzeologia rendszerébe, amikor többek között intézményileg is megerősödött a szakterület önálló vidéki munkásmozgalmi múzeumok létrejöttével. (Szikossy, 1977. 20—22.) 41
