Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2009 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 33. (Salgótarján, 2010)

Sallayné Peterdi Vera: Életmódkutatás térben és időben - Módszertani áttekintés

NEOGRAD 2009 NÓGRAD MEGY

IZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXIII.

Munkásmozgalmi Múzeumot,M amely első vidéki önálló munkásmozgalmi múzeumként - 1969-től mint a Megyei Múzeumok Igazgatósága Központja64 65 is - már 1963-tól, az új múzeumi rendszer jóvoltából úgy szerepelt, mint az új- és legújabb kori történeti muzeológia bázisa. 1963-ban indították útjára a Múzeumi Füzetek sorozatukat is. Mindez természetesen főképp az időkeret-bővítés szempontjából jelentett módszertani újdonságot. Esetünkben a korszakos jelleg még a szakterületiséget is felülírta. Tematikájában a múzeum kezdettől munkásmozgalmi gyűjteményprofilú intézményként indult. Feladata egy ilyen nagy múltú iparvidéken - a munkásmozgalmi anyag gyűjtésén-bemutatásán belül - elsősorban a bánya- és ipartörténet, helytörténet gyűjtése lett. Ennek keretében elsőként csatlakoztak az 1970-es évek elején „az országos tudományos programhoz, amely a munkásosztály munka- és életkörülményeinek vizsgálatára szólított fel. ”66 Ahhoz, hogy ebből kutatható, bemutatható tárgyi anyag legyen, először gyűjteni kellett, csakúgy, mint más múzeumokban.67 „Teljesen hiányoznak ... a munkáshétköznapok megmaradt emlékei”68 - írta az akkori múzeumigazgató. Kifejtette, hogy adott a téma és a rétegezettség is a gyűjtéshez, s az új épületben majdan elkészítendő új állandó kiállítás egyik legfontosabb teendője lesz - „közösségi igény” is van rá - a munkások élet- és munkakörülményeiben, lakáshelyzetében bekövetkezett változások - egyébként jól ábrázolható - szemléltetése.69 Kiemelt ötéves tervfeladat lett a bányászéletmód és a nagyüzemi munkások életkörülményeinek gyűjtése. Igaz, hogy 1975-ben „Nógrád megye 30 éve” címen politikai dokumentációs kiállítást is kellett készíteni, 1976-ban a „Bányászéletmód, bányászsors” bemutatására kerülhetett sor. 1979-ben pedig a „Bányász Saját Ház” akció (1958) keretében épült munkáslakás-berendezéshez készítettek forgatókönyvet,

64 1959-1969 között a Szluha-Jankovich-kúria adott otthont a múzeumnak, 1969—79 közt a Bem utcában helyezték el az intézményt, s csak 1980-ban adták át a Magyar Géza tervezte, szakmai együttműködéssel is jóváhagyott épületét. Ekkor már a neve Nógrádi Sándor Múzeum. (Horváth, 1978. 23-30.)

65 1990-től Nógrádi Történeti Múzeumként funkcionál.

66 Horváth, 1979. 86.

67 Az 1960-as években a salgótarjáni múzeumban is zömében politikai kiállításokat készítettek vagy fogadtak, s bár az 1962. évi képzőművészeti kiállításuk például „Munkásélet” címen, illetve témában készült, továbbá adattáruk őrzi szintén 1962-ből annak a kiállításnak a forgatókönyv- tervezetét is, amelynek már része volt egy, a nógrádi szénbányászok élet- és munkakörülményeit megjelenítő fotóblokk, hagyományos tárgyaik még alig voltak.

68 Molnár, 1971. 18.

69 Molnár, 1971.22.

40