Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2009 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 33. (Salgótarján, 2010)

Hír János: Mozaikok a természettudományos muzeologia Nógrád megyei történetéből (a teljesség igénye nélkül)

NEOGRAD 2009 NÓGRAD MEGY

IÍZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXIII.

és a természetvédelem területén számos olyan kutatási irányban végzett úttörő munkát, melyek a XX. században teljesedtek ki. Ezek közül kiemelkedő jelentőségű a beremendi Szőlő-hegy mészkőbányái által feltárt karszthasadékok- ban megőrzött pliocén korú kisgerinces csontmaradványok tanulmányozása. Munkáinak döntő része kéziratban maradt.

LIPTHAY BÉLA (1892-1974) MUNKÁSSÁGA

A bánáti főnemest és családját a történelem vihara 1944 tavaszán hozta Szé- csénybe, amikor birtokcsere útján megvásárolta a Forgách-kastélyt, mely ma a Kubinyi Ferenc Múzeum elhelyezésére szolgál. 1944 decemberében a front legnehezebb napjaiban kb. 300 embernek nyújtottak menedéket a kastély pincéjében. Ennek révén elkerülhették az ötvenes évek elején Magyarországon maradt főrendek tipikus sorsát, a kitelepítést, vagy az internálást.

Lipthay a balassagyarmati Palóc Múzeumban az első nógrádi természettudományos muzeológusként dolgozhatott. Fő kutatási területe az entomológia volt. Nyugdíjba vonulásakor lepkegyűjteménye 60 000 darabot számlált. Ez az anyag a Magyar Természettudományi Múzeum Állattárába került. E mellett 1200 darab ősnövényi lenyomatot is gyűjtött elsősorban a nógrádszakáli Páris-patak völgyéből és Ipolytarnóci Botos - árokból. Ez a kollekció alapozta meg a Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet Természettudományi Gyűjteményét, melynek leltárkönyvébe 1956-os évszámmal került bevezetésre az első tétel.

A Lipthay által gyűjtött leletanyagok tudományos feldolgozását Rásky Klára,4 Andreánszky Gábor,5 Kordosné Szakály Márta6 és Hably Lilla7 végezték. Ezeket a fosszilis flórákat a legutóbbi időkig idézi a nemzetközi tudományos szakirodalom (pl. Erdei Boglárka et al8).

Tasnádi Kubacska Andrással közösen kezdték meg az ipolytarnóci bemutató- hely tervezését.

Ennek megvalósulását sajnos egyikük sem érhette meg. Személyes sorsukról özvegye emlékiratai tudósítanak.9 Szakmai munkásságának leglényegesebb eredményeit Für János és Mészáros Zoltán10 foglalta össze.

4 Rásky, 1957.

5 Andreánszky, 1959.

6 Kordos—Szakály, 1984.

7 Hably, 1985.

8 Erdei et al, 2007.

9 Odescalhi, 1987.

10 Hír—Mészáros, 1995.

198