Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2009 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 33. (Salgótarján, 2010)
Hír János: Mozaikok a természettudományos muzeologia Nógrád megyei történetéből (a teljesség igénye nélkül)
NEOGRAD 2009 NÓGRÁD MÚZEUMOK ÉV KÖNYVE XXXIII. ÚJ FEJEZET PÁSZTÓN 1984-ben a Nógrád Megyei Múzemok akkori vezetői, Praznovszky Mihály és Domonkos Alajos hirdettek újra természettudományos muzeológusi állást, melyet később összekötöttek a Pásztói Múzeum megalapításával. A státus létrejöttében elévülhetetlen érdemei vannak az országos természettudományos szakfelügyeletnek és személyesen Dr. Kecskeméti Tibor vezető szakfelügyelőnek. A városi jogállását frissen visszanyert Pásztón igény mutatkozott egy helyi múzeum működésére, amely képes kezelni és bemutatni a város történelmi központjában Dr. Valter Ilona régész munkássága során feltárt műemlékeket (Ciszterci apátság alapjai, Üveghuta, Oskolamester háza), megfelelőképpen gondozza a Csohány Kálmán által a város számára összeállított kortárs képzőművészeti gyűjteményt és Pintér Nándor középiskolai tanár által összegyűjtött várostörténeti gyűjteményt. A koncepció valósággá válásához azonban 15 évnek kellett eltelni. 1989-ig a természettudományi gyűjtemény elhelyezése is megoldatlan volt, többször költöztetni kellett. 1989 és 1997 között a felújított kolostorépületben kényszerű társbérletben kellett élnünk a Városi Könyvtárral. Az intézmény valódi kibontakozása a könyvtár elköltözése után indulhatott el. Ebben kulcsszerepe volt az egyházi kárpótlás intézményének és a kolostorépület hasznosítása ügyében a Ciszterci Rend és Pásztó Város között létrejött megállapodásnak. TUDOMÁNYOS KUTATÓMUNKA A PÁSZTÓI MÚZEUMBAN Barlangi ásatások Bükki barlangok kitöltésének őslénytani vizsgálatával már az egyetemen elkezdtem foglalkozni. Ezt a munkát kezdő pedagógusként sem hagytam abba. Nógrád megyei természettudományos muzeológusként is (kisebb viták árán) tovább folytathattam ezt a kutatási témámat. A vizsgálati módszerem lényege az üledék iszapolása és alapos átválogatása volt, melynek révén a legapróbb leletek sem mentek veszendőbe. A kronológiai és őskörnyezettani következtetések szempontjából kulcsfontosságú kisemlősmaradványok határozását és elemzését Dr. Kordos László és Dr. Jánossy Dénes vezetésével sikerült fokozatosan elsajátítanom. Első önálló ásatásom a répáshutai Pongor -lyuk feltárása volt, melyet Hevesi Attilával és Ringer Árpáddal kezdtünk el. A több éven át folytatott feltárás legfontosabb eredménye egy gazdag középső pleisztocén fauna feltárása és feldolgozása 199