Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2009 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 33. (Salgótarján, 2010)
Hír János: Mozaikok a természettudományos muzeologia Nógrád megyei történetéből (a teljesség igénye nélkül)
NEOGRAD 2009 NÓGRÁD MilZEllMOk ÉVKÖNYVE XXXIII. MOZAIKOK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS MUZEOLOGIA NÓGRÁD MEG1 TELJESSÉG BEVEZETÉS 2009-ben 25 éves volt a Nógrád Megyei Múzeumi Szervezetben újraindult természettudományos muzeológia és a Pásztói Múzeum. Az évfordulót (talán rendhagyó módon) nem kívántuk megünnepelni, ugyanakkor a Nógrádi Múzeumok a közművelődésért c. konferencián tartott előadásunkkal és ezzel a dolgozattal a részletekben való elmerülés nélkül egy korrekt leltárt szándékozunk nyújtani a muzeológiai ág tudományos és közművelődési tevékenységéről, helyi gyökereiről és jövőbeni kilátásairól. A XIX. SZÁZADI ELŐDÖK A nógrádi térség élettelen természeti értékeinek és természeti szépségeinek első tudományos igényű leírója magyar nyelven Kubinyi Ferenc (1796—1874) volt. Ő ismerteti az ipolytarnóci kövült ősfenyőt1, több publikációban ő adja a nógrádi térség természeti értékeinek és ásványkincseinek leírását.2 31848. január 3-án testvérével, Kubinyi Ágostonnal (a Nemzeti Múzeum későbbi igazgatójával) és az alapító tagokkal létrehozzák a Magyarhoni Földtani Társulatot a Losonc melletti Videfalván. Nógrádban (Ábellehota községben) született az első hivatásos magyar természettudományosmuzeológus, Petényi Salamon János (1799—1855). Eredeti foglalkozására nézve evangélikus lelkész. 1826-ban a Kubinyiakkal együtt létrehozta az ország legteljesebb madártani gyűjteményét. 1834-ben kapott múzeumőri kinevezést a frissen létrejött Nemzeti Múzeum Természeti Tárában. 1848-ban a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották. Az állattan, az őslénytan 1 Kubinyi, 1842. 2 Kubinyi, 1843. 3 Kubinyi, 1845. 197
