Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2009 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 33. (Salgótarján, 2010)
Az 50 éves Nógrádi Történeti Múzeum a sajtóban
NEOGRAD 2009 NOGRAD MECVEL^fc, MÜ7.F.UM0K ÉVKÖNYVÉ XXXIII. A hálózatfejlesztés időszaka (1970-1975) A múzeumok a változások korát élték az 1960-as évek végén, 1970-es évek elején, aminek legeklatánsabb példái a vezetőváltások és a megyei múzeumi igazgatóság megyeszékhelyre történő szerevezése volt. Mindez a megyei újság figyelmét sem kerülte el. A lap újságírója az első adandó alkalommal beszélgetést kezdeményezett dr. Molnár Pállal, az 1970-ben a megyei múzeumi igazgatóság és egyben a munkásmozgalmi múzeum élére kinevezett igazgatóval. 1972-ben ünnepelte Salgótarján várossá válásának 50. évfordulóját, amely igazán ritka alkalomból nagyszabású kiállítást szerveztek-rendeztek a szakemberek a megyeszékhely múzeumában. A tárlat koncepciójáról, karakteréről, a kiállítás szerepéről és jelenőségéről, intézményi tervekről is nyilatkozott a Nógrád riporterének az egy éve kinevezett igazgató, dr. Molnár Pál, aki nemcsak szimpatikus vezető, de igen kommunikatív interjúalany is volt. A múzeumi hálózatfejlesztés jegyében is több jelentős intézkedés történt. Pász- tón a Helytörténeti Állandó Kiállítást és romkertet 1971-ben, a felújított horpácsi Mikszáth Kálmán Emlékházat 1972-ben, a csesztvei Madách Imre Emlékmúzeumot 1973-ban adták át a salgótarjáni muzeológusok múzeumok filiáléjaként. Minderről a Nógrád is több cikkben számolt be, miként arról, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága 1973-ban a munkásmozgalmi múzeum kezelésébe adta a szécsényi kastélyt is. A cikk szerzője dr. Szabó Béla részletesebben is ír a múzeumfejlesztési elképzelésekről. A Nógrád megyei múzeumi hálózat folyamatosan bővült, a szervezeti struktúra módosult, az egyes intézmények pedig szakosodtak. Az 1963. évi múzeumi törvény értelmében létrehozott megyei múzeumi szervezet intézményei a különböző - korábbi profiljukhoz is leginkább illő - múzeumi ágakra specializálódtak. A Nógrád Megyei Munkásmozgalmi Múzeum az új- és legújabbkori történeti muze- ológia, a balassagyarmati Palóc Múzeum a néprajz, a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum a régészet, a Pásztói Múzeum pedig a természettudományos muzeoló- gia bázisa lett. Dr. Molnár Pál igazgatói időszakában éves átlagban 14-re nőtt a sajtócikkek száma, amelyekből maga is kivette a részét. Ő volt a szellemi atyja - többek között - az első múzeumi évkönyvnek. A szakemberek közül még dr. Belitzky János, dr. Szabó Béla, dr. Horváth István, és dr. Szvircsek Ferenc írása jelent meg gyakrabban. Az újságírók közül a legtöbb írást Tóth Elemér jegyezte, miként a következő múzeumigazgató, dr. Horváth István irányításának első, 1975—1982 közötti időszakában is. Ugyanis 1975-ben dr. Molnár Pált (aki a salgótarjáni számviteli főiskola tanáraként folytatta pályáját) dr. Horváth István váltotta fel a megyei múzeumi szervezet élén. A szakember két időszakban (1975-1982; 1987—2000), több mint két évtizeden keresztül meghatározó szerepet töltött be a múzeumi szervezeti struktúra 152
