Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2009 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 33. (Salgótarján, 2010)
Az 50 éves Nógrádi Történeti Múzeum a sajtóban
NEOGRAD 2009 NOGRAD MEG JZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXIII. formálásában, a kutatási irányok távlatos kijelölésében, a múzeumi munka modernizálásában. Az ő igazgatói színrelépésétől számíthatjuk a múzeum negyedik, igencsak mozgalmas és jelentős korszakát, amikor többek között megépítésre, átadás-átvételre és beüzemelésre is kerül az új múzeum. Középpontban a szakmai munka (1975—1980) Dr. Horváth első nyilatkozatainak egyikében, újságírói kérdésre válaszolva - többek között - elmondta, a legfontosabb célkitűzésük az, hogy a közművelődéspolitikai határozat szellemében mind szélesebb körben hívják fel a figyelmet a múzeumokra és műemlékekre. Különösen az ipari munkásságot és az ifjúságot kívánják megcélozni. Dr. Horváth István egyik nyilatkozatából kitűnik a múzeumi szervezet ’70-es évekbeli struktúrája is. „A múzeumi szervezet intézmény- rendszere napjainkra a korábbi elképzeléseknek megfelelően kialakult. [...] Három nagy intézményünk van, a Salgótarjáni Munkásmozgalmi Múzeum megyei gyűjtőkörrel, a balassagyarmati Palóc Múzeum és a Szécsényi Helytörténeti Múzeum. Ezekhez kiállítóhelyek kapcsolódnak. A munkásmozgalmi múzeumhoz a karancsberényi Nógrádi-partizácsoport emlékmúzeum, a csesztvei Madách Imre emlékmúzeum, a horpácsi Mikszáth Kálmán emlékház; a Palóc Múzeumhoz a hollókői falumúzeum, a bánki szlovák nemzetiségi állandó kiállítás; Szécsényhez a pásztói helytörténeti múzeum. ” Dr. Horváth István tisztában volt a média szerepével és jelentőségével, még inkább fontosnak tartotta a közönségkapcsolatokat, a potenciális múzeumlátogatók informálását. Alig telt el egy hét előző interjúja óta, máris újabb nyilatkozata látott napvilágot a Nógrádban, amelyben tájékoztatatást adott a múzeum munkás kulturális hetek rendezvénysorozta alkalmából tervezett kiállításukról. Mint elmondta, a Bányászkodás és bányászélet története Nógrád megyében c. tárlat fókuszába a környezet emberformáló hatásnak bemutatását, az ember életmódjának, öntudatának változását állították. Ahogy mondta korábban, most erőteljesen hangsúlyozta is: szakmai, tartalmi munka fejlesztése jegyében... A hetvenes évek második felének egyik érdekes riportja Sulyok László tollából jelent meg Látogatás a megyei honismereti táborban címmel, a megyei napilap 1977. augusztus 10-ei számában. A szakmai írások közül - többek között - Szvir- csek Ferenc muzeológus (30 év múlva címzetes múzeum-igazgató) írása érdemel említést, amely 1978. június 25-én jelent meg Ipartörténetünk múltjából címmel. 1979-ben alapításának 20. évfordulóját ünnepelhette a múzeum egy jubileumi kiállítás megrendezésével. Erről a Nógrád 1979. október 14-ei számában - Húszéves a Salgótarjáni Munkásmozgalmi Múzeum címmel - tájékoztatta a nagyközönséget. 153
