Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2009 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 33. (Salgótarján, 2010)

Matits Ferenc: A Nógrádi Történeti Múzeum képzőművészeti gyűjteménye

NEOGRAD 2009 NOGRAD MEG'

JZEUMOK ÉVKÖNYVÉ XXXIII.

az 1966 áprilisában Salgótarjánban megnyílt József Attila Megyei Művelődési Központban tartottak. Ezt követően a Nógrádi Sándor Múzeum adott otthont az országos merítésű programnak, amelyet 1990-ig évente, majd azt követően 2010- ig kétévente rendeznek meg.

Ide kívánkoznak H. Szilasi Ágota alábbi sorai:64

"...Mindegy, hogy melyik helyszínen, a József Attila Megyei Művelődési Központban, vagy a Nógrádi Történeti Múzeumban állt a kiállítás, a politikai indíttatás mellett mindig társadalmi eseménynek számított e túl sok országos mércével mérhető kulturális rendezvénnyel nem rendelkező városban. A megnyitóra eljöttek a kiállító művészek, a díjfelajánlók, és a város művészetet szerető polgárai. Virágkorát az 1980-as években élte, mikor a gondolkodás szabadsága és a művészetek mellett álló mecenatúra tág teret engedett a művészi forma- és kifejezésvilágnak...”

Míg a bemutatott művek között egy évtizeden át a festmények, grafikák, szobrok és kisplasztikák mellett, különböző iparművészeti tárgyak: kerámiák, üvegmunkák, textíliák is szerepeltek, a nyolcvanas évektől ezek szerepeltetésére nem volt lehetőség.

K. Peák Ildikó művészettörténész, az intézményben legrégebben dolgozó művészettörténész egyik írásának65 részlete megvilágítja, hogy milyen elképzelések léteztek a Városi Galéria létrehozására, illetve funkciójának kiváltására:

„... A legsúlyosabb problémát azonban egy kimondottan képzőművészeti kiállítások rendezését felvállaló önálló városi galéria hiánya jelentette. A galéria gondolata hosszabb távon foglalkoztatta a város kulturális vezetését. Az első - kb. 4—500 m2 alapterületű ideiglenes épületre vonatkozó - tervek már 1967-ben elkészültek. Maga a megépítés azonban időben egyre jobban eltolódott. Az 1969-re kikristályosodott elgondolás szerint a városi galéria - most már állandó jelleggel - 1972- re épült volna meg. Ekkorra kívánta megkapni Salgótarján egy országos egyedi rajzkiállítás rendezésének jogát, mely idővel rajzbiennálévá fejlődhetett. Ezt azonban az új kiállítási csarnok megépülésétől tették függővé... A 70-es évek közepére elkészültek az új épületbe költöző Munkásmozgalmi Múzeum képzőművészeti gyűjteményére és gyűjtőkörére vonatkozó tervek... Sarkalatos pontja volt az elképzeléseknek az, hogy a 60-as évek végétől tervbe vett városi kiállítóterem funkcióit a múzeum kisgalériája vállalja fel. Ebben az időben az első terv-változat (melyet a múzeum átadásának közeledtével újabbak váltottak fel) a XIX. század végétől Nógrád megyéből induló, vagy ide kötődő művészek munkásságának bemutatása volt. Ennél a lehetőségnél a legnagyobb problémát a történelmi anyag beszerzésének gondjai jelentették. Fennállt annak a veszélye ugyanis, hogy megfelelő anyagi lehetőségek híján csupán másodrendű festmények, grafikák, szobrok kerülnek

64 H. Szilasi, 1999. 4.

65 Peak, 1991. 329-340.

Ill