Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)
Irodalomtörténet - Sípos Lajos: Az értékek múlandósága – Babits Mihály és a 19. század magyar irodalma
korábbi főispánja és felesége, Bezerédj Emma 850 holdnyi birtokukat bérbe adták, jövedelmüket és vagyonukat gyerekeik taníttatására kívánták fordítani. Beíratták őket egy 1902-ben alapított dél-angliai iskolába, azt szerették volna, hogy ipari vagy kereskedelmi pályára készüljenek fel. Köztük volt a közgazdásznak készülő, a történelem, a filozófia és a költészet iránt is érdeklődő Békássy Ferenc is, aki egyetemi tanulmányait Cambrid- ge-ben, a King's College-ban végezte, a Wirginia Woolffal, Bertrand Russell-lel, Wittgensteinnel, Maynard Keynes-szel és másokkal megalakított „Apostolok” társaságának tagjaként. Ebben a családban a kultúra, benne az irodalom már nem kizárólag nemzeti, hanem világkultúra is volt.7 A korszak literátus polgársága másfelé tájékozódott. Márai Sándor művében, az Egy polgár vallomásaiban megalkotott család könyvespolcán, 1914 előtt, ott volt természetesen „a száz kötetes Jókai”, a Magyar Remekírók sorozata, de ott volt „teljes Mikszáth”, „Herczeg és Tömörkény néhány könyve”. Ugyanakkor ott volt az Egyetemes Regénytár, „nagy csapat német regény”, meg Lilly Braun Memoiren einer Socialistin című munkája, ott voltak Herbert Spencer „világoskék művei”. „Az első modern könyv - folytatódik a leírás - [...] Móricz Sáraranya volt”. A szóbeszédben, „az irodalompolitikai veszekedések alkalmával” emlegették Adyt, Kosztolányit, Babitsot, „Karinthy irodalmi gúnyképei”- nek különösen nagy sikere volt.8 Az első kultúra-fogalomban élők többre becsülték a magyar történelem dicsőnek tekintett pillanatait, „történelmi küldetés”-üket, az „úri mivolt”-ot. A Békássyékhoz hasonló családok életében meghatározónak tűnt a világban való eligazodás szándéka. Azzal azonban, hogy az 1914-es hadüzenet hírére, Maynard Keynes személyes kérlelése ellenére Békássy Ferenc az utolsó hajóval elhagyta Angliát, hogy „teljesítse” a „hazát teremtő” arisztokrácia „történelmi kötelesség”-ét, s önkéntesként jelentkezzen a frontra, ahol aztán a kiérkezést követő harmadik napon hősi halált halt, azt is jelezte: ebben a modernizálódni kívánó rétegben, különleges történelmi pillanatban, erős volt a nemesi-történelmi hagyománytudat is. A Márai-regény családjában a liberális értelmiségi atütűd lett a meghatározó. * Az értékválasztások ütközésekor született Babits Mihály egyetemistaként és később a Márai regényben megformált mentalitáshoz volt legközelebb. Bár megvolt nemesi címerük, melyen a heraldika kötelező alakzatában egy kéz volt látható, amint egy kardot tart, s volt olyan unokatestvére, aki a „szentistváni” előnevet használta is, a család nemességével a költő „nem ért rá foglalkozni”.9 Babits nem származását, hanem értelmiségi státusát tartotta fontosnak. A hagyománytörés szándéka már a nagydiák olvasmányaiban is megjelent. Olvasta természetesen a kánonban akkor központi helyet elfoglaló Petőfit és Jókait, az iskolai tananyagban bőven szereplő Tompa Mihályt, Czuczor Gergelyt, az otthon folyamatosan emlegetett Garay Jánost, Jósikát, Eötvös Józsefet, a 19. századi magyar irodalomból azonban csak a Zord időket és Az ember tragédiáját emlegette.10 A pécsi ciszterci gimná7 Babits Mihály levelezése 1918-1919 s.a.r. SIPOS Lajos, Bp., Argumentum Kiadó, 2011, 472-473. 8 MÁRAI Sándor, Egy polgár vallomásai, Bp., Akadémiai Kiadó, Helikon Kiadó, 1990, 36-42. 9 BABITS Mihály „Itt a halk és komoly beszéd ideje. ” Interjúk, nyilatkozatok, vallomások, i.m. 62. 10 Uo., 58-94. 221
