Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)

Irodalomtörténet - Kazareczki Noémi: Zubovits Fedor mint irodalmi hős – életének és utóéletének irodalmi aspektusai

1890-1900 között Zubovits Fedor a nógrádverőcei Migazzi-kastély bérlőjeként viharos évtizedet töltött el az akkor Nógrád megyéhez tartozó településen. A pereskedő, párbajozó, konfliktuskereső magatartása szintén hatással lehetett a korszak irodalmi életére. Nem véletlen, hogy a korszak két legjelentősebb íróját, Krúdy Gyulát és Herczeg Ferencet is megihlette személyisége, így műveik egy-egy szereplőjének alakját, jellemét róla mintázták.36

Herczeg Ferenchez is baráti kapcsolat fűzhette, erre utalnak Zubovits hozzá írott levelei.56 57 Barátságukat valószínűleg kedvenc elfoglaltságuknak, a vitorlázásnak köszönhették. Zubovits Fedornak 1880 körül épült meg Triesztben Deserteur nevű kuttere, még Herczeg Ferenc csak 1904-ben vette vitorlását, amelyet Hajnalnak keresztelt el. Az író ezt megelőzően is sok időt töltött a tengeren, főként Pólába és Velencébe hajózott.58 59 60 61

Herczeg Ferenc kevéssé ismert műve a Szinusz, mely 1890-ben keletkezett, és az első science fiction írások közé sorolható. A történet főszereplője gróf Tibor Ákos huszárszázados, aki leendő apósával, - a feltaláló Sergius professzorral - visszarepül az előző évszázadokba a Sergius által megalkotott időgép segítségével. A professzor a találmányát szánja hozománynak, ezért a lányának újsághirdetésen keresztül egy „bátor” férjet keres, aki folytatja a megkezdett munkát. Tibor Ákos és leendő apósa párbeszédéből egyértelműen kiderül, hogy a százados karakterét Herczeg Ferenc Zubovits Fedorról mintázta. Tibor Ákos ugyanis átúsztatott a Duna zajló jegén, végiglovagolt a budai Vár falán, és Pólában kísérletet tett új találmányú torpedóhajójával. (A romantikus történetből még film is készült 1942-ben Hamza D. Ákos rendezésében, Karády Katalin főszereplésével.)

Krúdy Gyulának főként az 1920-as 1930-as években volt kedvelt karaktere Zubovits, de egy korábbi, 1914-es írásában szintén felismerhető a kapitány alakja. A Háborúk tudósa c. mű főhőse Udvarhelyi úr, akinek a háború volt a lételeme, emlékezetből lerajzolta a csatákat, amelyek életében megestek.50 A Nagy Háború kitörésére utalva a főszereplő újra fontosnak érezte magát: „...De most...amikor lángba borút a földrész, most lehet Udvarhelyi úrnak jó dolga a városkában. Bizonyára az összes térképek körülötte hevernek a füvön, és szinte újraéledve szúrja hegyes pálcáját a sétatér homokjába: - Itt állnak az oroszok és itt állunk mi...."6' Itt is pontosan felismerhetővé válik a karakter, ugyanis Zubovits 68 évesen önként vonult be a világháborúba, ahol saját torpedóosztagot vezethetett.

56 Itt azokat a műveiket fogom megemlíteni, amelyek Zubovits Fedor életében születtek meg, a többit a következő fejezetben, melyek halála után keletkeztek.

57 Zubovits Fedor levele Herczeg Ferenchez. Visegrád, 1911.11.03. Rövid levelében tervezett látogatásáról értesíti az írót. A megszólítás „Kedves Ferkóm”, az elköszönés is bizalmas hangvételű: „Nagy tisztelőd és igaz híved”. OSZK Kézirattár-Levelestár. (1954/97).

58 LEIDENFROST 1936. 63-64.

59 HERCZEG 1890.

60 Itt pontosan azokat a háborúkat is említi (porosz-osztrák, orosz-török), amelyekben Zubovits részt vett.

61 KRÚDY 1914. http://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Krudy-krudy-gyula-munkai-l/a-xix- szazad-vizitkartyai-portrek-13150/a-haboruk-tudosa-135FB/ (Letöltés: 2017.10.05.)

188