Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)

Irodalomtörténet - Kazareczki Noémi: Zubovits Fedor mint irodalmi hős – életének és utóéletének irodalmi aspektusai

IV. Utóélete, halála után megjelent művek (1920-as, 1930-as évek)

Zubovits Fedor 1920. október 16-án bekövetkezett haláláról természetesen rövid cikkekben megemlékeztek a lapok. Ismerősei rövidesen terjedelmesebb publicisztikákban is felidézték vele kapcsolatos élményeiket. Az elsők között jelent meg a Markó Miklós által összeállított életrajz az Ország-Világban Az 1894-es királylátogatás alkalmával ismerkedtek meg, majd több cikket is megjelentetett a kapitány életéről és egzotikus gyűjteményéről.62 Egy évvel a halála után Sipulusz?3 idézte fel azokat az epizódokat, amikor összeütközésbe került a kapitánnyal. Ennek oka az volt, hogy Zubovitsnak kétszer is halálhírét keltette, aki ezután mind a kétszer, mint a bomba berontott a szerkesztőségbe, hogy demonstrálja, nem halt meg. Az egyik történet szerint a Budapesti Hírlap szerkesztőségébe bevitte a szárazföldi torpedót, majd barátjának, Effendinek, azaz Tóth Bélának mutatta, hogy ha megnyomja a végéből kiálló tüskét, akkor minden repülni fog. Ezt a történetet Tóth Béla találta ki, de hetekig mulattatta vele barátait.64 Azonban Zubovitstól sem álltak távol az efféle viccek.

A Pesti Naplóban Szomahäzy István65 osztotta meg egy izgalmas élményét, amikor Zubovits berontott egy reggel a hálószobájába, hogy számon kérje őt írásáért. Természetesen ő másra fogta, de sietve felöltözött, és elrohant otthonról, nehogy visszamenjen fenyegetője.66

Nemcsak a fővárosban, - de az egykori lakóhelyének közelében - Vácon is megemlékeztek a városhoz egykor kötődő személyek között Zubovits kapitányról A köteteket egykori barátja, Tragor Ignác írta és szerkesztette Vád Nád néven. Az 1922-ben megjelent Eltűnt alakok c. kötetben Tragor személyes visszaemlékezéseit írta meg Zubovitsról Lármás kapitány címmel. Az 1924-ben szintén általa kiadott Vád vidámságok (a Vácra és váciakra vonatkozó válogatott viccek, versek, víg történetek) főként hírlapi cikkeket tartalmazott.67

A fent említett publicisztikák és prózai műveken kívül vers is született Zubovits Fedorról, mégpedig Szász Béla68 tollából. „A vén kapitány”, a Versek69 c. kötetében jelent meg. Szinnyei Ferenc irodalomtörténész kritikájában a költőt archaizmusa miatt bírálta, de egyben el is ismerte munkásságát. Zubovitsról szóló költeményét „bájos életképnek és meleg megemlékezésnek” tartotta.70

62 A legvitézebb honvédhuszár. Ország-Világ, 1920.12.05./49.SZ., 584.

63 Rákosi Viktor (1860-1923) író, újságíró és parlamenti képviselő is volt több ciklusban a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt és a Justh-párt színeiben. Sipulusz néven publikált. Számos lap munkatársaként dolgozott, többek között a Pesti Hírlap, majd bátyja lapjánál a Budapesti Hírlapnál (1881-1894) között.

64 Apróságok Zubovits Fedorról. Budapesti Hírlap, 1921.01.06./4. sz. 2-3.

65 Szomahäzy István (1864-1927) 1881-től újságíróként dolgozott többek között a Pesti Naplónál és a Magyar Hírlapnál. Több mint háromszáz elbeszélést írt.

66 Színházi Élet, 1924.12.28-01.03./52. sz., 6-7.

67 VÁCI 1922. VÁCI 1924.

68 Szász Béla (1868-1938) szakmáját tekintve jogászként és közigazgatási bíróként működött, de elismert költő és műfordító volt.

69 SZÁSZ 1928.

70 Napkelet, 1929. március. 213-214.

189