Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)
Irodalomtörténet - Sulyok Bernadett: Magyar Műhelyes „háromszögelési” pontok
XL. KÖTET IRODALOMTÖRTÉNET A DORNYAY BÉLA MÚZEUM ÉVKÖNYVE 2017 MAGYAR MŰHELYES „HÁROMSZÖGELÉSI” PONTOK SULYOK BERNADETT Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest Nagy Pál, a párizsi Magyar Műhely folyóirat egyik alapító szerkesztője Salgótarján szülötte, címválasztásom az ő 1993-as kötetére utal („Posztmodem” háromszögelési pontok: Lyotard, Habermas, Derrida), mely a Magyar Műhely Kiadó gondozásában jelent meg, s szerzője három posztstrukturalista, ám igencsak eltérő beállítottságú és nagyon különböző témákkal foglalkozó francia filozófusnak szentelte. Mind Nagy Pál, mind Praznovszky Mihály salgótarjáni születésű, erős nógrádi kötődésekkel bírnak; ebben az esszében elsősorban a Magyar Műhely történetét kívánom felvázolni, s közben felvillantam a két nógrádi életútjának néhány kapcsolódási pontját. A halmazelmélet fogalmait kölcsönvéve kettejük közös „metszetét” a Petőfi Irodalmi Múzeum adja: itt található a folyóirat szerkesztőségi gyűjteménye, s az országos irodalmi muzeológia központi intézményét 1993 és 2000 között Praznovszky Mihály vezette. Nagy Pál a salgótarjáni acélgyári iskolába járt (jelenleg SKÁID Petőfi Sándor tagiskola), 1953-ban a város Madách Imre Gimnáziumában érettségizett. 1954-ben megkezdte tanulmányait az egri Pedagógiai Főiskola magyar-történelem szakán. Az 1956-os forradalom alatt a MEFESZ (Magyar Egyetemisták és Főiskolások Egységes Szövetsége) főiskolai titkára lett. A Forradalmi Bizottság elnöke Bíró Lajos festőművész, a rajz tanszék adjunktusa volt, a diákságot Sklánicz Vince, a Heves Megyei Népújság megbízott szerkesztője képviselte, aki később, Norvégiában, Sulyok Vince néven költő, majd az oslói egyetemi könyvtár igazgatója lett. Megalakult Eger város nemzetőrségének városvédelmi tanácsa, névsorában szerepelt Nagy Pál is. További szomorú történelmi érdekesség, hogy Nagy Pál öccse, András ott állt a tüntető tömegben, amikor a hírhedt salgótarjáni sortűz 1956. december 8-án eldördült; barátját kilőtték mellőle. Mlinarik István, a megyei tanács oktatási osztályának munkatársa volt a forradalom nógrádi eszmei-ideológiai irányítója, aki 1956 végén Jugoszlávián keresztül Nyugatra menekült. 1962-ben az ő írását közölte a Magyar Műhely (I./2.1962. júl.-aug.), Arcok a menekülttáborból (naplórészlet) címmel. 1956. november 4. után Nagy Pál egy darabig Budapesten bujkált, majd Szakái Imrével, aki az általános iskola óta barátja volt, Ausztriába menekültek. Kópházánál az erdőben két géppisztolyos magyar katona kirabolta őket. Azokban a hideg napokban több mint 200 000 menekülő ember hagyta el Magyarországot. Nagy Pál Hollandiában jegy nélkül szállt fel a Párizsba tartó gyorsvonatra. 1957 elejétől kb. hatszáz magyar fiatal tanult Párizsban, érettségi bizonyítványukat gyorsan, probléma nélkül elfogadták. Az időközben hazulról hivatalosan vagy csempészúton megérkezett bizonyítványaik, diplomáik franciára fordítását a Magyar Menekültügyi Iroda végezte. Nagy Pál 1958. augusztus 30-án házasságot kötött a 21 éves Emilienne Deschamps-mal. 237