Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)

Irodalomtörténet - Kelecsényi László: Zsenik egymás közt – Kosztolányi és Krúdy kapcsolatáról

Stílszerűen, egy Szabadkáról írott levéllel fejezzük be. Amikor Krúdy 1933. május 12- én váratlanul meghalt, négy nappal később innen írt kondoleáló levelet az özvegyének: „megkésve jelentem mélységes részvétemet önnek és Gyula gyermekeinek. Igazi, nagy magyar költő volt. Hogy mennyire becsültem és szerettem, arról több ízben tanúságot tettem eddig is. Ezután is emlékét fogom szolgálni.”7 Lám, akkor is, utoljára is költőként aposztrofálta írótársát. Hogy ez mekkora rangot jelentett az ő szájából, tolláról - talán nem kell különösebben magyarázni.

LÁSZLÓ KELECSÉNYI

TWO GENIUSES - ABOUT THE RELATIONSHIP OF KOSZTOLÁNYI AND KRÚDY

This article is about the relationship of Krúdy and Kosztolányi. These two very gifted Hungarian writers were not close friends, but they followed each other’s careers and sometimes wrote about the otherls works. Kosztolányi was the discoverer: he had a good taste for the qualitative writings. He wrote not only criticism about Gyula Krúdy, but also a poem. In the beginning of the 1920’s their relationship came loose. On the end of this decade they had a good relationship again - in writing. Kosztolányi red Krúdy’s short stories in Nyugat, then wrote a letter to him.

When English lord Rothermere offered a price for helping poor Hungarian actors, Kosztolányi, as the curator of the price, used this noble foreigner’s money for helping Gyula Krúdy and Zsigmond Móricz.

7 KOSZTOLÁNYI: Levelek - Naplók. Osiris, 1996, 689. p.

219