Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)
Irodalomtörténet - Sípos Lajos: Az értékek múlandósága – Babits Mihály és a 19. század magyar irodalma
2017 XL. KÖTET A DORNYAY BÉLA MÚZEUM ÉVKÖNYVE IRODALOMTÖRTÉNET AZ ÉRTÉKEK MÚLANDÓSÁGA BABITS MIHÁLY ÉS A 19. SZÁZAD MAGYAR IRODALMA1 SIPOS LAJOS Irodalomtörténész, professzor emeritus, PPKE BTK A literatus középnemesi családban született Babits Mihályt már kisgyerek korában körülvette a könyvek, az olvasás és az irodalom különös tisztelete. Apai dédapja „deákos műveltségű ember lehetett”, mondta a költő-író Szabó Lőrincnek „gyermekkori emlékeiről” szólva. Nagyapja Szekszárdon és Pécsett Garay János osztálytársa volt, együtt látták sétáim a szekszárdi utcán „a Zalán költőjét”. Táblabíró édesapja, „fő-fő liberális ember”, verseket és „beszélyeket” írt. Anyai nagybátyját, Kelemen József pécsi nagyprépostot „híres könyvbarát”-ként tartották számon. A másik nagybácsinak, Kelemen László kanonoknak „nagy könyvtára” volt. A Kelemen-nagyapa harmadik testvére, Kelemen Mihály különösen büszke volt Jókai és Jósika első kiadásban megjelent könyveire2. Édesanyja, Kelemen Auróra „könyv nélkül tudta az Anyegint, a Toldi szerelmét, A délibábok hősét, s általában is szerette a verseket”3. A költő, mondta egy vele készült interjúban 1923-ban, tőle örökölte [...] a verskedvet, az ő hatására kezdett el „verseket csinál”- ni, „amikor még írni se, tudott”4. Ezek az irodalmi emlékek, hozzászámítva mindehhez az őt körülvevő felnőttek olvasmányait: Eötvös József, Czuczor Gergely, Kemény Zsig- mond könyveit és a szekszárdi szülői ház könyves szekrényében Petőfi Sándor összegyűjtött verseinek 1848-as selyemkötéses kiadását, meg az iskolai tankönyvekben előforduló, a hazát, az alföldet, a szabadságharcot tematizáló Petőfi-verseket5, Vas Gereben- és Jókai- regényeket, jelezték: a leendő költő kisgimnazistaként az olvasó felnőttek többségéhez hasonlóan, a magyar reformkorban, a szabadságharc alatt megélt és a bukás utáni időkben felidézett magyar történelemben, „a látszólag biztos [...] múltban” élt.6 A 19-20. század fordulóján a liberális nemesek között volt másféle tájékozódási ambíció is. Az 1916-ban Babits Mihállyal kapcsolatba került Békássy István, Vas vármegye 1 A tanulmány készítésének idején a PPKE Babits Kutatócsoportja az OTKA K 105283-as jelű kutatási támogatásban részesült. 2 BABITS Mihály, „Itt a halk és komoly beszéd ideje. "Interjúk, nyilatkozatok, vallomások, váL, szerk., a szöveget gond. TÉGLÁS János, Celldömölk, Pauz-Westermann Kiadó Kft, 1997, 57-61. 3 A Babits család levelezése szerk., vál., a szövegeket gondozta és a jegyzeteket írta BUDA Attila, Bp., Universitas Kiadó, 1996, 31-37. 4 BABITS Mihály, „Itt a halk és komoly beszéd ideje.”Interjúk, nyilatkozatok, vallomások, i.m. 116. 5 Vö. SIPOS Lajos, FORGÁCS Anna, FŰZFA Balázs, Iskolaszerkezet és irodalomtanítás Magyarországon = Iskolaszerkezet és irodalomtanítás a Kárpát-medencében, szerk. SIPOS Lajos, Bp., Pont Kiadó, 2003, 70-76. 6 BABITS Mihály, „Itt a halk és komoly beszéd ideje. ” Interjúk, nyilatkozatok, vallomások i.m. 117. 220
