Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)
Történelem - Fodor Miklós Zoltán: A Magyarországi Kárpát Egyesület Salgótarjáni Osztálya (1923–1944)
gyarországi Kárpát Egyesület. Alapítva: 1873. A pecséten ellipszis alakú mezőben havasi gyopár a következő felirattal: Magyarországi Kárpát Egyesület Salgótarjáni osztálya. Alapítva: 1923. Az osztály céljának megfogalmazása: Salgótarján és környéke természeti szépségének feltárása és hozzáférhetővé tétele, turista utak létesítése, jókarban tartása, jelzése. Kilátó tornyok, menedékházak építése. Társas összejövetelek, kirándulások rendezése, és hazánk hegyvidékeinek ismertetése felolvasások, vetített képes előadások keretében. Tag lehetett minden 18 évet betöltött „tisztességes egyén”, akit két rendes tag ajánlott. Iskolai fegyelem alatt állók pártoló tagok lehettek. A tagdíjat évenként állapították meg. Egy tag jogosult volt az osztály által rendezett összejöveteleken, társas kiránduláson résztvenni, a közgyűlésen gyakorolni szavazati jogát, valamint igénybe vehették - arcképes tagsági igazolvány felmutatása esetén - a központ által megszerzett összes utazási, illetve menedékházi kedvezményt.24 A székhely Salgótarján volt, ténylegesen az 1920-as években a polgármesteri hivatal, majd az 1930-as években a Római Katolikus Olvasókör épülete. A rendes évi közgyűléseket január hónapban kellett a szabályzat szerint megtartani, a gyakorlatban a január-május közötti időszakban került rá sor. Választmányi gyűléseket szükség szerint tartottak. Az osztály ügyeit az elnökség és a választmány intézte. Az osztályt az elnökség, a MTSZ tanácsülésein pedig delegáltak képviselték. A választmány túra- és propaganda bizottságokat szervezett. Feladataik kirándulások, összejövetelek, vetített képes előadások szervezése-rendezése volt, illetve hangsúlyos feladatnak tartották az új tagok gyűjtését. A tisztikar összetétele volt: elnök, két alelnök, titkár, jegyző, pénztáros, igazgató, mérnök, ellenőr, szer- és könyvtáros valamint ügyész. A tisztikar minden állandó bizottságnak hivatalból tagja volt. A tisztviselőket a közgyűlés 3 évre választotta. Az elnök hívta össze a közgyűlés és választmány üléseit, azokon elnökölt. A korszakban végig Förster Kálmán töltötte be a tisztséget. A két alelnök helyettesítette az elnököt. (Az alelnöki tisztet 1932-től Rokfalussy Lajos és Dornyay Béla25 töltötte be.) A titkár végezte az ügykezelést, vezette a levelezést, kezelte az osztály okmánytárát, és elkészítette az éves jelentést. (Az operatív feladatok ellátásának két letéteményese 1932-ig Rokfalussy Lajos, utána Kaszper-Korompay Kálmán.) A jegyző vezette az ülések jegyzőkönyvét, szükség esetén ellátta a titkári teendőket. A pénztáros kezelte az osztály pénztárát, folyósította az elnökség által folyósított összegeket, beszedte a tagsági díjakat, illetve gyakorolta a beszámolói kötelezettségét az osztály vagyonáról. Közgyűlésen bemutatta az évi mérleget. Az ellenőr felülvizsgálta a pénztár kezelését, a szertár és könyvtár állományát, erről jelentést tett a választmánynak. A szer- és könyvtáros anyagi felelősség melA Magyarországi Kárpát Egyesület pecsétje 24 MNL NML St. pm. 9122/1923. Az MKE Salgótarjáni Osztályának ügyviteli szabályzata. 25 Dornyay Béla Rózsahegyi tartózkodása során 1912-ben került kapcsolatba a MKE-vel. 129