Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)
Történelem - Fodor Miklós Zoltán: A Magyarországi Kárpát Egyesület Salgótarjáni Osztálya (1923–1944)
lett kezelte a szer- és könyvtárat. Az ügyész az osztály jogi tanácsosa volt, peres és peren kívüli ügyekben állandó meghatalmazott. A mérnök az osztály által létesített építményekért volt felelős. A tisztikar munkáját díjtalanul végezte, azonban a közgyűlés a titkár és pénztáros részére tiszteletdíjat állapíthatott meg, mivel munkájukért személyi és vagyoni felelősséggel tartoztak. Az osztály vezetősége az osztály működéséről, vagyoni állapotáról évi jelentést terjesztett be a központba. A feloszlást a tagok 4/5-e határozhatta el, a vagyon ekkor a központra szállt volna az előírás szerint.26 A salgótarjáni osztály azonban végig működött 1944-ig, utána a teljesen megváltozott jogi környezet vetett véget a közösség működésének. Az osztály működése az 1920-as években A Turistaság és Alpinizmus című turisztikai folyóirat 1923. áprilisi számában lényegre törően fogalmazta meg az osztály hosszú távú működésének személyi vonatkozású zálogát: „Az ő (Förster Kálmán) agilitásának köszönhető, hogy az új osztály megalakult, és az ő és Rokfalussy Lajos titkár hozzáértése biztosítéka az osztály jövőjének.” Förster Kálmánnak az országvesztés utáni meghatározó szervező szerepéről szót ejtettünk. Rokfalussy Lajos személye is garancia volt, mint 1905 óta aktív MKE tagé, aki az egyik legkiválóbb magyar hegymászó és síző volt, emellett a Tátrai Önkéntes Mentő Bizottság tagja, 1912-től pedig a Zöld-tavi Menedékház gondnokaként tevékenykedett.27 Az idézett folyóirat májusi száma jelenti, hogy a frissen alakult osztály „figyelemre méltó működést fejt ki”. A Pipis hegyre utat építettek ki, és rendszeresek az osztály szervezett kirándulásai. Beszámolnak egy pünkösdi kétnapos kirándulásról is, melyen egy 25 fős társság a Galyatetőre kirándult ugyanannyi cserkész kíséretében, ott is aludtak. A híradás számol be arról első ízben, hogy az MKE salgótarjáni osztálya az épülő galyatetői menedékházban egy szoba berendezését vállalja fel.28 A lap híradása szerint a helyi sajtó állandóan beszámol a kirándulásokról. A helyi sajtón „A Munka” című heti megjelenésű városi újságot kell érteni. A sajtótermék a következő években is szorgalmasan hozta a híreket a „kárpátegyesület” helyi működéséről, illetve a kirándulási programokról. A lapnak az 1930-as évekig főszerkesztője, Szántay István MÁV állomásfőnök szintén aktív MKE tagként túrázott. Rokfalussy Lajos (1887-1974), az MKE Salgótarjáni Osztályának titkára (1923-1932), majd alelnöke (1932-1944) (Forrás: magas-tatra.info) 26 MNL NML St. pm. 9122/1923. A MKE Salgótarjáni Osztályának ügyviteli szabályzata 27 https://hu.wikipedia.org/wiki/Rokfalusy_Lajos 28 Turistaság és Alpinizmus. 1923. XIII. évf. 5. sz., 81. 130
