Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)
Történelem - Fodor Miklós Zoltán: A Magyarországi Kárpát Egyesület Salgótarjáni Osztálya (1923–1944)
Lipthay B. Jenő üdvözölte mindenekelőtt a szülőket és tanítókat, felhívva figyelmüket az ifjúság természetszeretetre való nevelésére. A polgármester köszönetét mondott a Karancs Egyesület volt elnökének, Fábry Alajosnak az addigi munkájáért. Következett a tisztikar megválasztása. Elnök lett dr. Förster Kálmán, alelnökök Lipthay B. Jenő és Wágner Rezső bányaigazgató. Titkárnak Rokfalussy Lajost választották meg. A jegyző Holcsek Béla ügyvéd, a pénztáros Lichtner Antal bányatársulati altiszt, az egyesület ügyésze Dr. Pollatschek Ármin ügyvéd, az igazgató Puschmann Gyula acélgyári tisztviselő, a mérnök Nagy Elemér, ellenőr Mihályi Antal főkönyvelő, szer- és könyvtáros Kárpáti Ödön bányatársulati tisztviselő lett. Megválasztották a 26 fős választmányt is. A testület névlistájából is visszaköszönnek a korabeli Salgótarján társadalmigazdasági elitjének tagjai. Tag volt többek között Róth Flóris, az SKB Rt. bányaigazgatója, bányaügyi főtanácsos, Eisele Ottó bányatársulati főmérnök, Pántyik Árpád acélgyári főmérnök, Szente László palackgyári gyárvezető, Nékám István városi jegyző, Horváth László és Köntzey Ferenc városi tanácsnokok, Luby István földbirtokos. Az elnök zárszavában kiemelte, hogy a vezetőség célja Salgótarján vidékének természeti szépségeit feltárni, vezércsillaga pedig a hazaszeretet. Kérte Istent, hogy mielőbb adja meg a szabad magyar Kárpátokat. Az összesített dalárda által előadott Himnusz zárta az ünnepélyes alakuló közgyűlést.21 Érdemes kiemelni néhány további nevet, azok közül, akik jelen voltak az alakuló közgyűlésen. A városi tanácsnokok közül jelen volt még Bodó János, Dr. Clementis Kálmán, Olay Gyula, a SKB Rt-től Bérezi Sándor bányaigazgató, az ÉKI-től Schmidt Jenő bányaigazgató, valamint dr. Friedmann Ármin kereskedő és Duda Lajos cukrászmester.22 Az egyesület tagságában képviselte magát a város minden társadalmi és foglalkozási csoportja, szinte a teljes városvezetés, a bánya- és iparvállalatok vezetői és vezető tisztviselői, az iparosok, kereskedők, szellemi szabadfoglalkozásúak és a munkásság is. Az egyesített dalárda fellépése is jelzi, az alapítók, mindenekelőtt a polgármester olyan egyesületet kívánt létrehozni, mely az általa oly remélt városbeli társadalmi összefogást volt hivatva képviselni és érvényesíteni. Az osztály 1923. június 10-i keltezésű levelében eleget tett bejelentési kötelezettségének: kérték a belügyminisztert a megalakulás jóváhagyására. Az év szeptember 21-én jött válasz a helyettes vármegyei főjegyzőtől, miszerint a belügyminiszter tudomásul vette az osztály megalakulását.23 Az osztály ügyviteli szabályzata A jelképrendszer kis eltéréssel megegyezett az anyaegyesületével Az osztály jelvénye: kék mezőben havasi gyopár, körülötte aranyszalagon a következő felirat állt: Ma21 MNL NML St. pm. 9122/1923. A Magyarországi Kárpát Egyesület Salgótarjáni Osztályának 1923. február 25-i alakuló közgyűlésének jegyzőkönyve. 22 Uo. 23 MNL NML St. pm. 9122/1923. Válaszlevél a belügyminisztertől, melyben tudomásul veszi a MKE Salgótarjáni Osztályának megalakulását. 128
