Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2016 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 39. (Salgótarján, 2016)

Történelem - Szepessyné Judik Dorottya: A „nagy háború” egy losonci önkéntes szemével – Patak Károly első világháborús visszaemlékezése a galíciai harctérről

Gyuris Ferenc is egy szeptember végi menetzászlóaljjal érkezhetett a frontra. A harc­téri sárral való megismerkedés után a parancsnokságon szétosztották a kiérkezett me­netzászlóaljat az ezred 3 zászlóalja között. Gyuris egy géppuskával a 3. zászlóalj géppus­kás osztagához került, amelynek Rozsnyai Kálmán főhadnagy volt a parancsnoka, akit jól ismert, mert Besztercebányán legénye is volt. „Itt még nem voltam puskaparancsnok, csak 2 dik szám annál a géppuskánál amit mink hoztunk. így a 3 dik osztagnak 3 gép­puskája vök. ” Bár az ezred harctéri sebesükjeivel már Besztercebányán is találkozott, Ga­líciában szembesük az ezred óriási veszteségeivel „Itt találkoztam a régi bajtársaimmal akik elmondták a harctéri eseményeket. Megtudtam, hogy az ezredünknek a fele már hiánzik, egy része elesett, beteg lett vagy fogságba esett. így a mi szép ezredünk majdnem tönkre vök téve. Parancsnoka Mesztic (Mestitz) alezredes vök, a dandárparancsnok Daubner alezredes, Hadosztályparancsnoka Hadfi Imre akábomagy vök, míg a hadtest parancsnoka Borovics (Svetozar Boroevic) gyalogsági tábornok vök. Tehát a 16 os honvéd ezred ebbe a hadtestbe tartozott. Ezt a hadtestet az oroszok visszaszorították Przemisl erőd térségébe és ennek a környékén most heves harcok dúltak. Mink 60 km-re táboroz­tunk Przemisl erődtől délnyugatra, de az ágyúk bömbölése szépen idehallatszott. ”u Gyuris Ferenc csaknem pontosan emlékezett az ezred hadrendjére, a parancsnokok ne­vére. Az ezred pontos hadrendjét az Alakulattörténet így jelölte meg: Mestitz János alezredes, az 5. menetezred parancsnoka szeptember 8-án vette át az ezredparancsnokságot. A 16-osok a miskolci 10. gyalogezreddel alkották a 78. dandárt (Foglár József tábornok), ez a 77. dandár­ral (kassai 9. és munkácsi 11. ezredek) a 39. honvéd hadosztályt (Hadfy Imre altábornagy), emez pedig a kassai 15. és miskolci 15. közös hadosztályokkal a kassai VI. hadtestet (Boroevics Szvetozár gyalogsági tábornok) alkotta. A hadtest pedig Auffenberg Mór gyalog­sági tábornok 4. hadseregébe tartozott, és annak jobbszárnyát képezte. 1914. szeptember 5-én a VI. hadtest parancsnokának Arthur Arz von Straussenburg al­tábornagyot nevezték ki. Svetozár Boroevic volt hadtestparancsnok a 3. hadsereg élére ke­rült. Mestitz János alezredes, az 5. menetezred parancsnoka, szeptember 8-án vette át az ezredparancsnokságot. A16. ezred a miskolci 10. honvéd gyalogezreddel a 78. dandárt ké­pezve a 39. honvéd gyalog hadosztály kötelékében harcolta végig a világháborút. A VI. hadtest is megrendítő veszteségeket szenvedett el az augusztusi harcok óta. Az új hadtestparancsnok, Arthur Arz von Straussenburg tábornok beszámolója szerint a tisztek körében 70%-os, a legénységnél 60%-os veszteség volt. A16. gyalogezred állomá­nya a felére fogyott. Az I. zászlóaljnak már csak 537, a Il.-nak kb. 600, a III.-nak 570, a 16. menetzászlóaljnak 700, a másiknak 330 embere volt. Ilyen körülmények között kö­vetkezett be a visszavonulás, amelyet az ezrednek kellett fedeznie.12 13 A San menti harcok A VI. hadtest új feladatául októberben azt tűzték ki, hogy a szeptemberi visszavonu­lás során feladott területeket foglalja vissza, és keljen át ismét a San folyón. Október 4-én megkezdődtek az új hadműveletek. Az egész hadsereg megindult a San folyó felé, ahol 12 GYURIS i. m. 162. 13 DESEŐ 1941. 13, 18-19, 39, 41-42. - LIGETI 2013. 56, 64. 86

Next

/
Oldalképek
Tartalom