Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2016 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 39. (Salgótarján, 2016)
Történelem - Kazareczki Noémi: Zubovits Fedor huszárkapitány (1846–1920) nógrádi identitása a megyei sajtó tükrében
A felmentett vádlott nem nyugodott meg mégsem, ezért nyílt levelet intézett Széli Kálmán belügyminiszterhez a Pesti Napló ban. Ebben panaszt tett Nagy Mihály alispán ellen is, aki az ügyét nem vizsgálta, ráadásul az akták sem kerültek elő, melyek Zubovits panaszát tartalmazták. Továbbá azt is megjegyezte, hogy „Nógrádban az ily araknak a személy szentély, és aki hozzá nyúl, az veszve van, Nógrádban panaszkodni nem szabad....Nógrád megye közigazgatásának hibáiból és üldözéseiből kifolyólag ezen nemes vármegye két bőrt támadott meg, ugyanis a katonai és a polgári bőrt... Barcola, 1901. június 23. alázatos szolgája, Zubovits Fedor kapitány, megyebizottsági tag. ”56 57 58 Felsorolta még Rákóczy állítólagos visszaéléseit, továbbá megemlítette, hogy a megye főispánjának, Török Zoltánnak sem sikerült a főszolgabírót elmozdítani, ezért kérte a minisztertől a protekció felszámolását. Erre a válasz hamarosan meg is érkezett, bár Rákóczy leszögezte, hogy hírlapi vitába nem bocsátkozik, de mint a cikkből is kiderült, ez már a második eset, hogy a sajtóhoz fordult. A hosszú fejtegetés végén az ő láthatatlan protektorairól azt írta, hogy az nem más „mint a törvény, az igazság, és a tisztesség!” Végül nagyon találóan megfogalmazta Zubovits stratégiáját: „Ön hiába ijesztget engem és az alispánomat, mert igen jól tudjuk azt a praktikáját, hogy egyszerre sok helyre teszi meg a panaszát, a dolgokat összekavarja, azután magának követel igazságot, ha nem kap följelent.’67 A háborúskodásnak 1902-ben lett vége, amikor a kiküldött vizsgálóbizottság a vádakat alaptalannak nyilvánította, ezért a megyei közigazgatási hivatal beszüntette az eljárást.5® A fenti ügy lezárulása után sem tűnt el teljesen a megye látószögéből, ezt bizonyítják az újabb sajtómegjelenések, amelyek beszámoltak a Trieszti Kressich erődbeli építkezéseiről, aztán az újabb afrikai vadászatáról.59 Any- nyi bizonyos, hogy Triesztnek Barcola nevű településrészén rendelkezett egy villával és a fent nevezett erőddel, amelyet a közös hadügyminisztériumtól vásárolt meg az 1890-es években.60 Ennek egy részét kezdte el felújítani, és berendezni gyűjteményével. Ebben azonban felesége halála megakadályozta, így visszatért, de már nem a megyébe.61 Felesége elvesztése mélyen megrendítette az erős embert, s valószínűleg ez a lelkiállapot okozta, hogy az addig elutasított Hont megyére irányult figyelme. A Hont Megyei Múzeum Társulatnak ugyanis 30 ezer koronát ajánlott fel, de az elhatározást, nem tudni miért, tettek 4. kép: Ipolyság, Stáció. nem követték. Az ipolysági Kálvária egyik stációját felesé- Fotó: Pálinkás Tibor 56 Nógrádi dolgok. Pesti Napló, 1901.07.06./183. sz., 5-6. 57 Nógrádi dolgok. Pesti Napló, 1901.07.12./189. sz., 5. 58 A közigazgatási bizottság ülése. Nógrádi Lapok és Honti Híradó, 1902.03.09./10. sz., 1. 59 Losoncz és Vidéke, 1902.05.25./21. sz., 2. 60 Az 1854-ben épült osztrák erődöt az 1920-as években lebontották és a Faro della Vittoria emlékművet emelték az alapjaira. 61 Zubovics Fedor gyásza. Nógrádi Lapok és Honti Híradó, 1904. 02. 28./9. sz., 4. S3
