Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2016 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 39. (Salgótarján, 2016)
Történelem - Kazareczki Noémi: Zubovits Fedor huszárkapitány (1846–1920) nógrádi identitása a megyei sajtó tükrében
ge emlékére állíttatta 1907-ben.62 Az emléktáblán a következő felirat olvasható: „Életem letűnt csillagának és felejthetetlen feleségemnek emeüem e néhány követ itt a mi urunk Jézus Krisztus tiszteletére. Zubovits Fedor huszárkapitány”63 1906-ban, amikor vadászat alkalmával az egyiptomi Heluanban tartózkodott, nem mulasztotta el, hogy újabb levéllel örvendeztesse meg a nógrádi sajtót. Ebben írta, hogy a fertőzött víztől maláriát kapott, s majdnem oda veszett. Azonban a következőket is írta: „De talán jobb is volna, fia elpusztulna az igaz hívő magyar! Mert így tönkre menni látni a hazát ez rettentőbb a halálnál a kerékbe törésnél! Ave Maria! Ave! Hogy otthon nem vagyok!" A kesergés ellenére sem hagyta cserben humora, ugyanis egy régi egyiptomi borotvát küldött az új megyefőnököt szolgálók számára.64 Triesztből visszatérve egy rövid ideig Alagon élt, majd visszatért a Dunakanyarba, de már a túlsó partra, Visegrádra és szinte élete végéig ott volt az állandó lakhelye.65 Ennek ellenére sem került ki a megyei sajtó fókuszából. Beszámoltak többek között újabb találmányáról, az akusztikus vészfékről, amelyet abból a célból tervezett meg, hogy kiküszöbölje a szemaforok hibás működése által okozott vasúti szerencsétlenségeket.66 Hírt adtak 1907-ben kitüntetéséről is: a katonai műszaki téren szerzett eredményeiért a III. osztályú Vaskorona-rendet kapta meg.67 68 Amikor az I. világháborúban torpedóegységet vezetett, s 1916-ban megkapta a Vaskoron-rend hadidíszítményét, még akkor is nógrádinak tartották, erről tanúskodik a Nógrádi Hírlap tudósítása, amelyet a „Nógrádiak a harctéren” c. rovatban jelentettek meg. 8 A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy Zubovits Fedor kalandos élete folyamán mindig ragaszkodott Nógrád megyéhez és fordítva is igaz volt. Az 1870-es években ünnepelték, majd amikor ténylegesen itt élt, tisztelték, ugyanakkor meg is tapasztalhatták kötekedő természetét. A megyei közéletben nemcsak „híres ember” akart maradni, ezért tényleges szerepet is vállalt. Humánus volt a nélkülözőkkel, jól példázza ezt a díjnokok fizetés- emeléséért indított tevékenysége. Megyebizottsági tagságáról akkor sem mondott le, amikor Barcolába költözött. A kapitánynak nemcsak kalandos élete, összetett személyisége, hanem számos oldala is volt, - melyből most csak néhány epizódot mutattunk be -, ezért nem csodálkozhatunk azon, hogy olyan megyét tekintett szülőföldjének, ahol nem látta meg a napvilágot! 62 CSÁKY 1993, 97. 63 Felesége halála miatt, úgy tűnik, az ateizmussal is felhagyott. 64 Zubovics Fedor Afrikában. Nógrádi Hírlap, 1906.02.11. /6. sz., 4. Itt valószínűleg a főispánválasztás körülményeire utalt, amikor gróf Berchtold Arthurt alkotmányos ellenjegyzés hiányával nevezte ki a kormány, így hivatalos eskü letételére nem került sor, mivel abból a célból közgyűlést sem hívtak össze, illetve elvárták a törvényhatóságtól, hogy ha mégis összehívnák, azon ne vegyenek részt. Érdekessége a dolognak, hogy gróf Berchtold bizalmas embere éppen Zubovits barátja, Oroszlányi Albert várnagy volt. Borovszky 1911, 561. 65 Visegrádon is nyüzsgő, zajos életet élt, legalábbis ezt látszanak bizonyítani a rá vonatkozó levéltári bejegyzések. 1920.10.16-án hunytéi. 66 Zubovits Fedor új találmánya. Nógrádi Hírlap, 1907.06.14. /28. sz„ 5., Salgótarjáni Hírlap, 1907.07.14./28. sz„ 3. 67 Zubovics Fedor kitüntetése. Nógrádvármegye 1907.01.17., 5. 68 Nógrádi Hírlap, 1916.07.09., 2., Losonci Újság, 1916.07.13., 2. 54
