Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2016 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 39. (Salgótarján, 2016)
Régészet - Guba Szilvia–Fábián Szilvia–Czifra Szabolcs–Nicklas Larsson–Roderick B. Salisbury: ISzaP – Ipoly-Szécsény Achaeological Project – Egy mikro-regionális kutatás lehetőségei és tapasztalatai
A terepbejárásokkal regisztrált két új és a pilinyi lelőhely közelsége alapján a szécsényi medencében több hasonló korú lelőhely lokalizálása prognosztizálható. A bronzkor időszakából számos lelőhelyet ismertünk a vizsgált területünkön, számuk azonban a terepbejárások által megduplázódott. Az újonnan regisztrált lelőhelyek közül a középső bronzkorra datált hatvani kultúra emlékanyaga nőtt meg számottevően. A kultúra Szécsény környéki (pl. Szécsény-Kerekdomb, Szécsény-Dolány/ Benczúrfalva, Püiny) megtelepedéséről majd 150 éve van tudomásunk, főként Pintér Sándor és báró Nyáry Jenő és fia, Albert gyűjtéseiből17, mely később egyéb szórványként a Magyar Nemzeti Múzeumba került, és középső bronzkorinak meghatározott edénnyel együtt közölt Kovács Tibor.18 Ültetésen is kerültek elő a hatvani kultúra jelenlétére utaló településnyomok19, míg a lelőhelytől mintegy 200 méterrel nyugatra, a műút nyugati oldalában emelkedő dombnyelv északi részén Tárnoki Judit 1984-ben terepbejárás során a hatvani kultúra szórványos leleteit gyűjtötte össze.20 Ettől a lelőhelytől mintegy 650 méterrel DNy-i irányban szisztematikus terepbejárással egy új, nagy kiterjedésű, intenzív hatvani települést és a hozzá tartozó hamvasztásos rítusú, a mezőgazdasági művelés által erősen bolygatott temetőt regisztráltunk. E két helyszín esetében bizonyos, hogy azonos közösség települését és temetőjét találtuk meg. A bronzkori településhálózatról eddig gyűjtött adatainkat újabbakkal is kiegészítettük, a terepbejárások által, korábban csak feltételesen régészeti lelőhelyként kezelt területekről egyértelműen kiderült, hogy őskori települések. így pl. a Ludányhalászi határában emelkedő Agyagos-hegy21 esetében, ahol eddig a hatvani kultúra szórványos leletei a domboldal déli lejtőjén kerültek csak elő, a felmérés pedig erődítés felszíni nyomát rögzíteni nem tudta. A szisztematikus terepbejárással az eddig szórványos leletanyaggal jellemezhető lelőhely északi kiterjedését is pontosítani tudtuk.22 Szintén pontosítottuk a Szécsény-Kalmártag elnevezésű és a későbronzkorra keltezhető lelőhelyünk nyugati kiterjedését. Tapasztalatok/jövőbeli kutatási feladatok A szécsényi medencében (Szécsény belterületét nem számítva) eddig összesen 30 lelőhelyet ismertünk, melyek a neolitikumtól az újkorig datálhatóak. A prediktív modell használata - bár a potenciális területeket csak korlátozott paraméterek alapján tudtuk kiválasztani - jó kiindulási pontot jelentett a vizsgálandó területek lehatárolásához. Mind17 NYÁRY J. 1869; NYÁRY A. 1909. 18 KOVÁCS 1989. 19 SOÓS 1982.9. 20 A terület szondázó kutatása néhány kisebb méretű gödrön kívül egyéb jelenséget azonban nem eredményezett: TÁRNOKI 1984.28. 21 A korábban feltételezett hatvani erődített település felmérését 2007-ben Nováki Gyula végezte el. (NOVÁKI 2008.244.) 22 Sajnos a gyűjtött adatok még mindig nem elégségesek, hogy a település jellegét és esetleges erődítését egyértelműen eldöntsék, annyi azonban bizonyossá vált, hogy egy nagyobb kiterjedésű és intenzív középső bronzkori lelőhellyel kell számolnunk. 194
