Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2016 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 39. (Salgótarján, 2016)
Régészet - Guba Szilvia–Fábián Szilvia–Czifra Szabolcs–Nicklas Larsson–Roderick B. Salisbury: ISzaP – Ipoly-Szécsény Achaeological Project – Egy mikro-regionális kutatás lehetőségei és tapasztalatai
eddig 20 összefüggő területet jártunk be és csupán két kisebb terület bizonyult régészetiig negatívnak. Egy kijelölt, bejárásra a növényzet fedettsége miatt alkalmatlan területen a geológiai fúrás bizonyította a lelőhely meglétét, a fúrásmagból származó őskori kerámiatöredéket azonban pontosan keltezni nem tudtuk. Néhány bejárt terület esetében a mezőgazdasági munkák befejeztével, a tavaszi időszakban ismételt intenzív terepbejárást fogunk végezni a lelőhelynek) kontúrjának pontosítása érdekében. Az ez idáig azonosított új neolitikus lelőhelyeken pedig geofizikai mérésekkel és 3D terepmodellezéssel szeretnénk teljesebbé tenni a településekről és környezetükről gyűjtött információinkat. A terepbejárás során felgyújtott leletanyag alapján a terület sűrűbb településhálózata kezd kirajzolódni. Az elkövetkezőkben prediktív modellünket az új lelőhelyek paraméterei alapján újra kalibráljuk, illetve további változók bevonásával a medence területén újabb potenciális kutatási területeket tudunk majd kijelölni. A nagy területet borító erdős részek miatt a terepbejárással nem vizsgálható zónák alternatív régészeti kutatása indokolt, amelyhez Lidar-felmérések és hiperspektrális légifelvételek-3 jó kiindulási pontot nyújthatnak. Feltétlen szükséges a kutatást a folyóvölgy szécsényi szakaszán a határ túloldalára, a szlovákiai területekre is kiterjeszteni, amely a következő év feladata lesz szlovák régész kollégákkal együttműködésben.23 24 A terepbejárási projekt mellett újrakezdődött a Szécsény-Ültetés-alsó lelőhely korábbi feltárásából származó kerámia- és kőanyag feldolgozása, amely a településszerkezeti vizsgálatok szempontjából is hasznos információkkal kecsegtet. A pattintott és csiszolt kőeszközök származási helyei, útvonaluk az újkőkori településre fontos kapcsolati hálót jelöl ki, amely prediktív modellünk szempontjából, illetve a középső neolitikus települések közötti feladatmegosztás és azon keresztül a hierarchia vizsgálatához újabb fontos adalékokkal szolgál. A kő- és kerámiaelemzések első fázisában a kulturális kapcsolódási pontok és a kő- nyersanyagok forráshelyeinek azonosítását tűztük ki célul. A kőnyersanyag-lelőhelyek meghatározása mellett nagyon fontos kérdés, hogy az import kőnyersanyagok mindenhová eljutottak-e a régióban vagy bizonyos települések elosztóközpontként működhettek, illetve, hogy kész termékként vagy nyersanyag-tömbökben érkeztek meg az Ipoly- völgyébe. Amennyiben nyersanyag formában jutottak el a szécsényi lelőhelyre, azonosítható-e kőeszközműhely a településen? A kerámia-leletanyag elemzése a következő lépcsőfok a településszerkezeti vizsgálatok mellett, amely különösen a szécsényi lelőhelyen megjelenő bükki és szakálháti díszítésű edénytöredékek esetében vet fel kérdéseket az itt élt közösségek interakcióinak minőségéről és mélységéről. A szécsény-ültetési lelőhelyen feltárt más dekoratív és stilisztikai jellemzőkkel rendelkező kerámiatöredékek jelenléte nem meglepő, figyelembe véve a helyszínen talált különböző kő nyersanyagtípusokat. Ezek látszólag alátámasztják azt a hipotézist, hogy a zselizi közösség több irányba kiterjedt kapcsolatokkal rendelkezett. Emiatt nagyon fontos, hogy a projekt további részében tisztázásra kerüljön, hogy a zselizi kerámiastílustól eltérő díszítésű kerámiaanyag a cserehálózatok révén ke- rült-e a településre vagy helyben készült. A tervezett petrográfiai vizsgálatok mellett ké23 Az Ipoly középső szakaszáról készült felvételeket (BURAI et al. 2011) eddig régészeti szempontból nem elemezték. 24 Peter Tóth Phd (Comenius Egyetem, Pozsony Szlovákia) együttműködésével. 195
