Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2016 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 39. (Salgótarján, 2016)
Régészet - Guba Szilvia–Fábián Szilvia–Czifra Szabolcs–Nicklas Larsson–Roderick B. Salisbury: ISzaP – Ipoly-Szécsény Achaeological Project – Egy mikro-regionális kutatás lehetőségei és tapasztalatai
ségű és mennyiségű leletanyag került elő. Sajnos ezen terepi munkálatok eredménye csak előzetes jelentés formájában áll rendelkezésünkre.5 6 Noha az előkerült leletanyag csupán egy részének feldolgozása történt meg5, mégis jelentős bizonyítékokat szolgáltatott a terület, valamint a lelőhely kiemelkedő kulturális kapcsolatai tekintetében. A lelőhely tágabb környezetében az elmúlt évtizedekben egyetlen hasonló korú lelőhely látott napvilágot: Karancsság-Alsó-réteken. Itt a szerencsének köszönhetően pontos rétegtani megfigyelésekkel dokumentált feltárásra is sor kerülhetett.7 A nógrádi térség geopolitikai szempontból különleges helyen, a Kárpát-medence története során több alkalommal megfigyelhető módon, a Duna folyam természetes választóvonala mentén megosztó kulturális egységek átmeneti zónájában fekszik. Nem volt ez másképp az újkőkor időszakában sem, amikor az egymástól eltérő fejlődést mutató dunántúli és Tisza-vidéki terület érintkezési zónája húzódott a Dunakanyartól északkeletre elterülő, Szécsényt és az Ipoly-völgyét is magába foglaló területen. A középső neoliti- kum időszakában ez a vidék, földrajzi helyzetéből adódóan, központi szerepet játszott a Kárpát-medencében élt közösségek kapcsolatrendszere szempontjából. Az előkerült tárgyi emlékek a település és a településen élők különleges helyzetére világítanak rá, amely egyúttal tükrözi a térség egykori kiemelkedő gazdasági és stratégiai szerepét. Ezen felül egyre világosabban kimutatható, hogy az Ipoly-völgy őskori gazdasági és kereskedelmi kapcsolatrendszere messze túlmutat a mai országhatárokon, megértésük kizárólag regionális szinten valósítható meg. Az Ipoly folyó völgye évezredekkel ezelőtt is kaput jelentett a már említett kulturális egységek között, ezzel a térségben egy olyan sajátos, a társadalmi kapcsolatrendszerek tanulmányozása szempontjából páratlan jelentőségű kulturális keveredés jött létre, amely segíthet megérteni a történeti léptékű kulturális különbségeket a nagyobb földrajzi egységek között. A kutatás célja A fent vázolt kapcsolatrendszerben az Ipoly-völgy mint természetes közlekedési útvonal, gazdasági és kulturális hatásokat közvetítő csatorna, kulcsfontosságú szerepet játszott a korai földműves társadalmak kereskedelmi kapcsolatrendszerében. Ennek következtében feltételezhető, hogy a „közlekedési folyosót” ellenőrzésük alatt tartó közösségek a kontroll folyamatos fenntartása érdekében egy összetett, hierarchikusan felépülő társadalmi és településrendszert alakíthattak ki a folyóvölgy mentén. A Cserhát északi előterében, az Ipoly völgyében található Ültetésen, valamint a Karancsságon feltárt középső neolit korú leletanyag mennyisége és összetétele tette indokolttá a szécsényi medence további, interdiszciplinális megközelítésű kutatását. A korábbi rész- eredmények kitűnő kiindulási alapot jelentenek a kutatások folytatásához felhasználva az 1980-as évek óta ugrásszerűen fejlődő régészetelméleti és kutatástechnológiai módszereket. Jelenlegi ismereteink alapján a Szécsény határában húzódó Ültetés település a fent felvázolt településhierarchiában viszonylag kiemelt szerepet tölthetett be. Geomorfotógi5 SOOS 1982b 6 FÁBIÁN 2005; 2010; 2012. 7 BÁCSMEGI 2003. 190
