Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2016 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 39. (Salgótarján, 2016)
Régészet - Guba Szilvia–Fábián Szilvia–Czifra Szabolcs–Nicklas Larsson–Roderick B. Salisbury: ISzaP – Ipoly-Szécsény Achaeological Project – Egy mikro-regionális kutatás lehetőségei és tapasztalatai
ai elhelyezkedése a Lóci-patak völgyében futó útvonal teljes körű kontrollját biztosította. A megismert leletanyag sokrétűsége és gazdagsága alapján következtethetünk a Szécsény határában lévő településnek a korszak közelebb és távolabb élő közösségeivel folytatott intenzív kereskedelmi kapcsolatrendszerére A kutatásunk elsődleges célja a középső neolitikum időszakában lakott települések lokalizálása, a települések közötti kulturális, kereskedelmi, szellemi kapcsolatrendszerek feltérképezése, a kapcsolatok irányának meghatározása, valamint az egyes települések egymás közötti kölcsönhatásának tanulmányozása. A mikro-regionális kutatások során, a szisztematikus terepbejárások jellegéből adódóan más korszakok lelőhelyei és leletanyaga is előkerült. így a középső neolitikum időszakán túl lehetőségünk nyílik arra, hogy egy nagyobb időintervallum, így az őskor teljes időszakát vizsgálhassuk és az eredményeket korszakonkénti összehasonlításban elemezzük. Ezáltal az egyéb korszakból származó lelőhelyek a vizsgált terület őskori (és ezzel együtt a fiatalabb korszakokra vonatkozóan is) településtörténetéhez fontos információkkal szolgálnak. Módszerek A régészeti program alapvető célkitűzése, hogy több hasonló korú és jellegű neolitikus lelőhelyet azonosítsunk prediktív modellekre épülő komplex vizsgálatokkal. Kutatási programunk korai szakaszában a roncsolásmentes lelőhely-diagnosztikai eljárások kiemelt szerepet kapnak8, míg a célzott, kisfelületű régészeti feltárásokra csak később kerül sor. 1. Első lépésként a közhiteles régészeti nyilvántartási adatbázisból gyűjtöttük ki a kőkori lelőhelyeket. Mivel a vizsgált területről meglehetősen kevés információ állt rendelkezésünkre, az adatgyűjtést kiterjesztettük Nógrád megye egész területére. 2. Az így összegyűjtött adatokból GIS-alapú térinformatikai modellt készítettünk és az ismert neolitikus lelőhelyek tengerszint feletti magassági és a lejtő meredekségi fokának adatai (10% és az alatti) alapján lehatároltuk a neolitikumban megtelepedésre leginkább alkalmas térszinteket a vizsgált területen belül. A szécsény-ültetési lelőhely geomorfológiai jellemzői alapján meghatároztuk azokat a területeket, amelyek szintén a szécsényi medencéből induló völgyek bejáratainál helyezkednek el, környezetükben elérhető közelségben van valamilyen vízfolyás és a korábban meghatározott 150-230 méter tengerszint feletti magasságú zónákba tartoznak. Az így kapott modell lényege, hogy hasonló földrajzi, morfológiai környezetben feltételezhetően hasonló korú és típusú lelőhelyek előkerülése valószínűsíthető. A lelőhelyek alacsony száma miatt csupán két alapadat alapján (magasság és lejtőmeredekség) szűrtük ki a lehetséges területeket, épp ezért a modellt csak korlátozottan tudtuk alkalmazni. Az újonnan lokalizált lelőhelyek adatai viszont folyamatosan beépíthetők a rendszerbe, amely által modellünk fokozatosan pontosítható, így a későbbiekben még több változó bevonásával egyre összetettebb képet nyújthat vizsgálatainkhoz. 3. A folyamat következő állomását a Szécsény (Benczúrfalva és Pösténypuszta településekkel együtt), Ludányhalászi, Endrefalva és Magyargéc határában kijelölt kutatási területek szisztematikus terepbejárással történő átvizsgálása jelentette. 8 FÁBIÁN et al. 2016; SALISBURY-FÁBIÁN 2016. 191
