Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2016 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 39. (Salgótarján, 2016)
Régészet - Péntek Attila–Zandler Krisztián: A Cserhát-hegység és az Ipoly-völgy felső paleolitikus és epipaleolitikus lelőhelyeinek topográfiája
Tipológiailag a legegyöntetűbb, leghomogénabb képet, a fiatalabb őskori anyaggal való legcsekélyebb mértékű keveredést az 1. és 3. lelőhelyek mutatják. Az 1. lelőhely 13 darabos eszközkészletében a penge- és szilánkvakarók mellett három tompított hátú darab érdemel említést. A 3. lelőhelyen a 19 eszköz közül a szilánkvakarók mellett meglepően magas a vésők száma (10/19). A további koncentrációk (2., 4., 6.) anyagában is mindenütt megtalálhatók a tipológiailag felső paleolitikusnak/epipaleolitikusnak tekinthető darabok, de a fiatalabb őskorral való keveredés lehetősége ezek esetén határozottabb. Valamennyi koncentráció leletanyagában találhatók kisebb-nagyobb számban különböző stádiumban lévő magkövek. A többségük szilánkmagkő benyomását keltő kimerült vagy felhagyott darab. Előfordul azonban néhány egyértelmű pengemagkő is. A legérdekesebb a 4.-es koncentráció, amelynek leletanyagában összesen 40 db magkő (az összleletszám 6 %-a) található. A 33 db szilánkmagkő és 7 db pengemagkő (köztük 4 db két egymással ellentétes leütési felszínnel rendelkező bipoláris magkő) helyi lim- noszilicitből készült. A szilánk-magkövek egy része már kimerült állapotban van, ezeknek esetleges korábbi pengemagkő jellege - akár paleolitikus, akár fiatalabb őskori - elképzelhető. Más részük szinte bizonyosan kapcsolatos lehet a fiatalabb őskori kultúrával. Érdemes megjegyezni a 2. koncentrációval kapcsolatban, hogy ennek leletanyagában a régészeti környezetben egyébként ritka, vörös vagy másképpen mahagóni obszi- dián is előfordul egy szilánk formájában (T. BÍRÓ et al. 2005: 94-95, Fig. 3: 4). A 2. és 6. leletkoncetrációk anyagában 1-1 kvarcporfír szilánk is található. Ezek esetieg származhatnak „másodlagosan” a közeli Erdőkürt-Cigány-part lelőhelyről is. A kvarcporfír- nyersanyag a Cserhát-hegység területén 5-6 lelőhely fiatalabb őskori anyagában fordul elő szórványosan. A 6. lelőhellyel kapcsolatban meg kell említeni egy limnoszilicit nyersanyagból készült levélhegy bázistöredékét, amely ugyancsak kapcsolódhat az Erdőkürt-Cigány-part lelőhelyhez. Összegezésképpen úgy gondoljuk, hogy Kálló-Puszta-hegy területén egy nagyobb kiterjedésű, a Gravettien entitás fiatalabb pengés filumához (Epigravettien) tartozó lelőhelykomplexummal van dolgunk, amelyhez tartozó leletkoncentrációk a fiatalabb őskori kultúra által kisebb-nagyobb mértékben bolygatottak. Ennek a lelőhelykomplexumnak a létezése figyelemreméltó abban a tekintetben, hogy hasonlóak létezése korábban csak a Duna-kanyarban, Pilismarót környékén, illetve az Ipoly-völgyében, Hont környékén ismert. A közelmúltban további lelőhelykomplexumok létezése vált ismertté a Mát- raalja területéről (GUTAY et aL 2016A; GUTAY et cd. 2016B; GUTAY et al 2016C). 2.1.2.5. Galgagyörk-Kelemen-föld lelőhely A két leletkoncentrációból álló lelőhely a Galga-völgy kistáj, a 122-255 m közötti tszf-i magasságú, megközelítőleg É-D-i irányú aszimmetrikus folyóvölgy területén található (1. ábra: 9-10). A folyóvölgy átlagos szélessége 1,5 km, azonban Püspökhatvantól D-re fokozatosan kiszélesedik. A Galga-folyó egész hosszában tektonikusán előre jelzett völgyben folyik. Galgagutától D-re közepes magasságú dombsági domborzati típusok környezetében van. Völgyhálózata nagyon fiatal, csak az új-pleisztocénban alakult ki. A Galga-völgyet alacsony, fiatal pleisztocén (Il/a, Il/b sz.) teraszok kísérik, amelyek különösen Galgamácsa és Domony környékén jellemzőek. A magasabb teraszok közül legfeljebb a löszfedte III. sz. teraszt lehet azonosítani (DÖVÉNYI2010 683:686). Az előző tanulmányunkban (PÉNTEK 2015B) a Micoquien-Bábonyien kultúrába sorolt Galgagyörk-Csonkás-hegy településkomplexum kapcsán már szót ejtettünk arról a tényről, hogy az Ecskend-tetőről (320,7 m) minden irányba elágazó völgyek és gerincek sugaras elrendeződése tektonikus mozgások 133
