Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2014-2015. R. Várkonyi Ágnes (1928-2014) emlékére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 38. (Salgótarján, 2015)
Történeti ökológia - Kazareczki Noémi: Ruszinkó Antal, a szécsényi mezőgazdász és közéleti ember
rában kapott helyet. A tejbérleti szerződés Szécsény város és környező birtokosai,19 valamint Svájc Bern kantonjából származó Gottfried Wälti tejbérlő közt jött létre.20 A szerződés értelmében öt évig napi 500 liter jó minőségű tejet kellett a szövetkezeti tagoknak beszállítani. A tejtermelésben használt technikai újítások, mint például a fölözőgép elterjedése, elősegítette az iparszerű feldolgozást, és a vajkészítés mellett ekkor vált általánossá a sajtelőállítás.21 A szécsényi szövetkezetben is a kezdetektől gyártottak ementáli sajtot, „Ipolyvölgyi szécsényi sajt” néven. A nagybani eladások a balassagyarmati vasúti állomásról a Budapest, Bécs, Fiume tengelyen, valamint az országban a szélrózsa minden irányában történtek. 1896-ban jelentette meg Ruszinkó Antal erről szóló tanulmányát: A Szécsényi Tejszövetkezet és Sajtoda keletkezése és leírása címmel, szintén a Nógrádvármegyei Gazdasági Egyesület kiadásában Balassagyarmaton22 A szövetkezet tejhozama növekvő tendenciát mutatott az alapítás után eltelt közel tíz év alatt, ugyanis 1908-ban már évente 700 liter tejet kínálták eladásra, 1910-ben 800 literre nőtt a hozam.23 Az ágazat fejlődése következtében egyre több tanfolyamot szervezett az Országos Tejgazdasági Felügyelőség, majd a Földművelésügyi Minisztérium szervezett tejgazdasági iskolákat. Mivel Szécsényben volt gazdasági háttér egy jól működő tejszövetkezettel, ez maga után vonta az iskola létrehozását is, amely 1897. május elsején nyílt meg, s az országban ez volt az egyetlen, ahol csak nőket képeztek ki.24 Az iskola a Földművelési Minisztérium hatáskörébe tartozott, de a közvetlen felügyeletet a szécsényi tejszövetkezet igazgatósága végezte. A képzés először hat hónapig tartott, majd 1900. december 1-jétől egy éves kurzusok voltak. Felvételt nyerhettek a 18. évüket betöltött, legalább négy elemit végzett, egészséges fiatalok. A megfelelő higiéniai szempontok betartása fontos volt Ruszinkó Antal igazgató számára, hiszen a tejszövetkezet üzletrendjének 4,§- ában is kikötötte: „Az istállókban és a tejkezelésekre szánt helyiségekben undorító betegségben szenvedő egyének vagy olyanok, kik ily betegségben levőkkel érintkeznek, nem alkalmazhatók.”25 Az iskola évenkénti tanulólétszáma 6-10 fő között volt, a képzés alatt elsajátították a helyes fejést, tejkezelést, a vaj -és sajtgyártást, csomagolást és az ott használt gépek kezelését. Az iskola tizenegy évi működés után megszűnt, összesen ez idő alatt 86 tanulót képeztek ki.26 19 Igazgatósági tagok: Beke Imre (Kecskéd Puszta), Baross Árpád (Szécsény), Gróf Hadik Barkóczy Endre képviseletében Géber Kornél (Nagylóc), Báró Buttler László (Nagylóc), Pongrácz Ábrahám (Nagylóc), Pokomy Pál (Szécsény), Ruttkay Aladár (Karpegéc), Vancsó Béla (Szécsény), szövetkezeti tagok: Kalmár Béla (Nagylóc), Glázer Bertalan (Rimóc), Strausz Vilmos és József (Szécsény), Gyarmathy József (Rimóc), Dr. Kacskovics Gyula (Szécsénykovácsi), Bayer Sándor (Szécsény), Szabó János (Varbó), Veres Imre (Nógrádszakál), Tornyos György (Pető), Singer József (Szécsény). 20 ANTAL 1981,90, 91. p. 21 ESTÓK-FEHÉR-GUNST-VARGA 2008, 113. p. 22 ANTAL 1981, 81-95.p. 23 Köztelek, 1908.08. 19./65. sz„ 1786. p„ 1910.02.12./13. sz„ 369. p. 24 TÓTH 1979,43. p. 25 ANTAL 1982, 86. p. 26 TÓTH 1979, 4546. p. 52
