Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2014-2015. R. Várkonyi Ágnes (1928-2014) emlékére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 38. (Salgótarján, 2015)
Történeti ökológia - Kazareczki Noémi: Ruszinkó Antal, a szécsényi mezőgazdász és közéleti ember
III./3. Egyesületi munkássága Ruszinkó Antal számos egyesület tagja volt, s ezekkel kapcsolatos tevékenységeiről maradt fenn a legtöbb adat a korabeli sajtóban. Tagja volt az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek (OMGE) szinte élete végéig, de tagja volt a Nógrádmegyei Gazdasági Egyesületnek, az Országos Magyar Vadászati Védegyletnek,27 és az Országos Molnáregyesületnek is. A Nógrádmegyei Gazdasági Egyesület 1881-es újjáalakulásával nagyban hozzájárult a megye mezőgazdaságának és állattenyésztésének fellendüléséhez. Első elnöke Scitovszky János nőtincsi nagybirtokos volt, az állattenyésztési szakosztály elnöki feladatait - a kezdetektől két évtizeden keresztül - Ruszinkó Antal látta el. A társaság egyik célja volt a jó vetőmagvak és gépek vásárlása és kiosztása. Értesítő kiadásával segítették a gazdák és a tagság tájékoztatását. Számos intézkedéssel, programokkal segítették elő a mezőgazdasági tevékenységek fejlesztését. A növénytermesztésben például a filoxéra pusztítás után amerikai szőlővesszőket szereztek be, oltási tanfolyamokat szerveztek, a községi faiskola kezelőknek jutalmat osztottak ki. Fölkarolták a méhészetet és a fajbaromfi-tenyésztést. Az állattenyésztés fejlesztésére évente szarvasmarha- és lódíjazásokat tartottak, sertésorbánc elleni oltóanyagot osztottak ki a gazdáknak.28 Meglepő viszont, hogy üléseiken nemcsak mezőgazdasággal kapcsolatos ügyeket tárgyaltak, illetve döntéseket hoztak. Ilyen volt például a kocsmák vasárnapi zárva tartásának szorgalmazása,29 vagy a „cigányügy” (cigányok fegyelmezésének) rendezése.30 Ruszinkó Antal aktívan részt vett az OMGE (Országos Magyar Gazdasági Egyesület)31 budapesti ülésein, valamint 1881-től rendszeres nevezője volt a tenyészállatvásároknak.32 A Nógrádmegyei Gazdasági Egyesület ülésein számos alkalommal elnökölt, hasznos indítványokat terjesztett elő, ilyen volt többek között az állattenyésztési alap terhére fajbaromfik beszerzése és azok kiosztása minden járásban hat-hat tanító számára, illetve a kisebb településeken - Nógrádszakál, Pinc, Verőce, Rimóc - szervezett állatdíjazásai.33 Az OMGE hivatalos lapja, a Köztelek tudósított az egyesületi munkáról, ezen belül a vármegyékben zajló tevékenységekről, valamint a Pesti Hírlap és a Budapesti Hírlap is beszámolt egy-egy jelentősebb ülésükről. Ruszinkó Antal egyik legsikeresebb tenyészállat kiállítását Nagy-Szécsényben rendezte meg 1901. október 16-án. Újításnak bizonyult a katalógus összeállítása, amelybe belefoglalták a kiállítás tervezetét, a rendező és a bíráló bizottságok névsorát, a díjakat és a kiállítók névsorát, továbbá a kiállítandó állatok tenyésztőjét, tenyésztési helyét és korát. A kiállításra 230 állatot neveztek be, - amelyről Ruszinkó Antal elnök és egy bíráló bizottság döntött - és a pénzdíjazások és oklevelek kiosztása mellett még „tömeges” vásárlások is történtek.34 27 Vadászlap, 1882. 02. 15./5. sz„ 58. p. 28BOROVSZKY 1912, 182. p. 29 Köztelek, 1910. 07. 15./168. sz., 16. p. 30 Budapesti Hírlap, 1909. 11. 11./267. sz., ll.p. 31 E nagy múltú egyesület 1830. június 11-én alakult Pesten, Állattenyésztő Társaság néven, első elnöke Széchenyi István volt, majd 1849 után vette fel az OMGE nevet és 1945-ig a mezőgazdasági érdekvédelem legbefolyásosabb szervezete volt. ESTÓK-FEHÉR-GUNST-VARGA 2008, 22. p. 32 Köztelek, 1908. 04. 18./32. sz., 2. p. 33 Köztelek, 1909. 11. 24J92. sz., 1909. 12. 08./96. sz., 2723-2724. p. 34 Köztelek, 1901. 10. 30./85. sz., 1727. p. 53
